Érdekes összefoglalást tette közzé a Magyar Hang az elmúlt hetek nyilatkozataiból, történéseiből, melyet teljes egészében ide kattintva lehet elolvasni.
– Egész Európában nehéz a helyzet, még Németországban is többen halnak meg, mint Magyarországon. A magyar egészségügy európai összevetésben egyelőre jól állja a sarat – üzente a miniszterelnök Brüsszelből pénteken. Az elhunytak száma a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált, a kormány az idősek védelmét hangoztatva a halálozások számának alacsonyan tartását jelölte meg a legfontosabbnak. Ez lett a siker mércéje. Orbán Viktor pedig most úgy hivatkozik ugyanerre, hogy októberben nem csak arányaiban, de összességében is lényegesen kevesebben vesztették életüket a 83 milliós Németországban, mint a 10 milliós Magyarországon.
– Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani – ígérte a miniszterelnök még szeptember közepén. Az azóta eltelt időben összesen 422 beteg hunyt el a fertőzés következtében. Németországban ugyanakkor 363-an. A második hullámban Magyarország egyértelműen rosszul teljesít, egymás után dőlnek meg a negatív rekordok
Jelenleg úgy állunk, hogy a halálozásokat nézve Magyarországnál csak Csehország, Spanyolország és Románia áll rosszabbul egész Európában. Az adatok teljesen egyértelműek, és nem lehet vitatkozni velük. Ennek ellenére a hivatalos tájékoztatás itthon továbbra is az, hogy a magyar hatóságok urai a helyzetnek, az egészségügy pedig állja a sarat.
A kormányzati tájékoztató oldalon aktuális adatok szerepelnek ugyan, de kizárólag a napi számok, így azok változásáról, a tendenciákról, és a járvány eloszlásáról csak az alkothat képet, aki folyamatosan, napról napra feljegyzi magának az adatokat. Ez azért is különösen kellemetlen, mert az információhiánnyal szinte egyedül vagyunk Európában. Az Orbán Viktor által emlegetett Németországban a Robert Koch Intézet honlapján tartományra bontva láthatók az adatok, és akinek ez kevés lenne, térképen is követheti a járvány alakulását. Kevésbé látványos, de legalább ilyen alapos az osztrák Belügyminisztérium tájékoztató oldala, ahol a fertőzés terjedését szintén tér- és időbeli bontásban is figyelhetjük.
Európa-szerte sorra hozzák vissza a tavasszal tapasztalt korlátozásokat, több országban már csak egy lépésre vannak a karantén bejelentésétől. Itthon egyelőre a legszigorúbb döntés a szórakozóhelyek (és később a kaszinók) este 11 órás kötelező zárásának elrendelése volt. Mivel az országnak működnie kell, ahogy Orbán Viktor fogalmazott többször a nemzeti konzultáció eredményére hivatkozva, a további szigorítások nem csupán gyakorlati, de szimbolikus értelemben is fájóak lennének. A járvány azonban nem lassul, így a régió tapasztalatából kiindulva előbb-utóbb nálunk is hasonló lépésre kényszerül a kormány.
Bár a kormány előszeretettel utal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira, Magyarországon szeptember 1-je óta mindössze három olyan nap volt, amikor a pozitív vizsgálatok aránya nem haladta meg az 5 százalékot. Ez azért fontos, mert minél magasabb ez az arány, annál kevésbé kontrollálják a hatóságok a járványt. A WHO sokat emlegetett ajánlása 5 százalék alatti pozitivitásra szólítja fel az országokat, afölött ugyanis veszélyessé válik a helyzet.
Hazánk ez alapján szeptember 10-e óta képtelen betartani a WHO ajánlását.
Egész Európát figyelembe véve, csupán négy országban végeznek arányaiban még nálunk is kevesebb tesztet: Bulgáriában, Lengyelországban, Szerbiában és Ukrajnában. De ezek is alig maradnak el mögöttünk.
Erre számos szakember felhívta a figyelmet, – Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – mondta a napokban egy interjúban az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus. A kormány ennek ellenére a WHO-t emlegetve folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a magyar védekezés sikeres.
(hang.hu)
