Éppen az olyan munkáltatói intézkedések növelhetik a szakszervezetek taglétszámát, amelyeket direkt azért hoztak, hogy ne épüljön tovább a dolgozók szervezettsége – erről beszélt a nagy port kavart makói magatartáskódex kapcsán Székely Tamás szakszervezeti vezető az Új Egyenlőség szerdán megjelent podcastjában, melyet a Mérce szemlézett.
Mint arról beszámoltunk, meglepő viselkedési kódexet vezettek be a Continental makói gyárában, éppen az új kollektív szerződést előkészítő időszakban: munkavégzés közben a dolgozókkal csak írásbeli engedéllyel válthat szót „másik üzemegységből” érkező személy. A vállalat szerint a szabályozásra munkavédelmi előírások miatt van szükség, továbbra is biztosítanak irodát és tárgyalót az érdekképviseleteknek.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint kontraproduktívak lehetnek az ilyen intézkedések munkáltató szemszögéből nézve: amikor egy munkaválló jogait korlátozni próbálják, akkor pont az fogja a dolgozót elgondolkoztatni azon, hogy érdemes lenne csatlakoznia az érdekvédelmi szervezethez, és pont, hogy ez vezethet a szakszervezetek taglétszámának növekedéséhez – vélekedett Székely, aki hozzátette, hogy az idei sztrájk után is kézzelfogható volt a taglétszám-növekedés a GSZSZ soraiban
A szakszervezeti vezető szerint azt is meg kell jegyezni a Continental kapcsán, hogy az ilyesfajta gyakorlat nem egységes a cégen belül: Szegeden, Debrecenben, Vácon, Nyíregyházán és Budapesten is van üzeme a Continentalnak, ám egyik helyen sem jellemző az ilyen munkáltatói hozzáállás, ezeken a telephelyeken szerinte normális együttműködés van a munkáltató és a munkavállalók között.
Székely felidézte: tavaly a rácalmási Hankook-gyáregységnél volt hasonló a helyzet: amikor a VDSZ elkezdte a tagszervezést ezen a telephelyen, a buszról leszálló dolgozókat szólították meg, mire a cég válaszul a saját parkolójába, magánterületre vezettette be a buszokat, ahol már engedélyt kell kérni a szórólapok osztásához.
A podcastban szóba került az is, hogy sok esetben a politikai hatalomtól ragad át a vállalati szférára az egyeztetés nélküli, munkavállaló-ellenes intézkedések bevezetésének kultúrája.
„Ha a kormányzat ellenséges a szakszervezetekkel szemben, és számos törvényt egyeztetés nélkül visz át, visszaél a az erejével, az vállalati szinten is ilyen magatartást eredményez: a kormányról átragad a stratégiai partnerekre ez a viselkedés”
– mondta Székely Tamás, hozzátéve azt, hogy itt sem szabad általánosítani, a stratégiai partnerek közt is vannak olyan cégek, amelyeknél nem honosodott meg ez a vállalati kultúra.
Az ilyen hozzáállás szerinte ugyancsak előnytelen a munkáltatónak, mert ahol előnyös kollektív szerződés és munkabéke van, ott sokkal hatékonyabb a munkavégzés is, mint ott, ahol „állandó acsarkodás folyik”, vagy ott, ahol nincs is szakszervezet.
Székely felidézte, hogy állami támogatást csak azok a cégek kaphattak 2010 előtt, amelyek úgynevezett „rendezett munkaügyi kapcsolattal” bírtak, ám ez teljesen megszűnt, és ez is tovább erősíti azt a szemléletet, hogy egy stratégiai partnercég nyugodtan megszegheti munkavédelmi előírásokat, mert „majd úgy is szólnak, ha ellenőrzés lesz”. A stratégiai partnerségi megállapodások be kéne vonni a szakszervezeteket is, mert eredményezhet munkabékét – hangsúlyozta a VDSZ elnöke.
A teljes beszélgetést ide kattintva lehet visszahallgatni.
