Az 1956-os forradalom október 26-án kezdődött Makón: a József Attila Gimnázium tanulóinak tüntetése után a helyiek ledöntötték a szovjet emlékművet.
A város irányítását átvette a Nemzeti Bizottság. Makó rendőrkapitánya, Fazekas Lajos a rendőrség előtt fegyvertelenül fogadta a tüntetőket, és jóváhagyta, hogy a rendőrök és a nemzetőrök együtt óvják a nyugalmat. November 9-én öt szovjet tank jelezte a szabadság végét. A Nemzeti Bizottságot november 21-én számolták föl, vezetőjét karhatalmisták Szegedre vitték.
A szovjet emlékművet 1951-ben állították fel. A ledöntés utáni újraépítés során a korábbi sztálinista címert, a Kossuth címeres változatra cserélték le. A domborművön szovjet katonák zászlót adnak át a magyar népnek akiket egy munkás, egy paraszt, egy gyermekét tartó anya, és egy fiatal úttörő képvisel. A képeken az úttörő nem látszik mert a fal melletti részen takarásban van. Erre a köralakú domborműre épült fel agy magas felfelé keskenyedő oszlop, tetején ötágú csillaggal.
Az 1990-es lebontás után a maradványokat a József Attila Múzeumba vitték. Ezt követően, 1996-ban került a Csanád vezér térre az 1956-os emlékmű. Tervezője Jámborné Balog Tünde, a város díszpolgára, a kivitelezője Szügyi László volt.
(Kiemelt kép: Makói Hírek 2015. október 22-i különszám.)
