Február 20. és április 20. között 178 fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adataiból. A tájékoztatóban még nem szerepelnek azok, akik április utolsó napjaiban lettek munkanélküliek, valamint akiknek májusban szűnt meg a munkaviszonya.
A február 20-i adatok szerint 441 fő, a március 20-i állapot szerint 510 fő, az április 20-i szerint 619 fő volt regisztrált munkanélküli Makón. Azaz 60 nap alatt 178 fővel nőtt a létszámuk, hozzájuk még vélhetően jönnek a májusi álláskeresők is.
Egy évvel ezelőtt, 2019. április 20-án 188-an voltak kevesebben a most ismert létszámnál, akkor 431 regisztrált volt Makón.
Felsorolásszerűen mutatjuk a térség településein nyilvántartottak számát 2020. április 20-án, a cikk alján pedig a teljes táblázatot.
Algyő 121, Ambrózfalva 14, Apátfalva 107, Csanádalberti 17, Csanádpalota 79, Ferencszállás 9, Földeák 66, Hódmezővásárhely 1.013, Királyhegyes 27, Kiszombor 113, Kövegy 10, Kübekháza 48, Magyarcsanád 65, Maroslele 51, Mártély 36, Nagyér 10, Nagylak 10, Óföldeák 10, Pitvaros 30, Szeged 3.351, Székkutas 33.
Meredeken nő a munkanélküliek száma
A nagyobb leépítési hullám márciusban kezdődött, amikor a kormány kihirdette a kijárási korlátozást, és a vállalatok országszerte több tízezer dolgozót voltak kénytelenek kirúgni a termelés leállása és a szolgáltatások szüneteltetése miatt.
Az első korlátozó intézkedések után közel egy hónapot kellett várni a bértámogatási programra, amelynek a célja az elbocsátások lelassítása volt, a cégek azonban úgy értékelték, hogy bonyolult, túl szűk körre vonatkozik, és nem nyújt kellő segítséget, így a gyors leépítések még csaknem két hétig tartottak. Egészen addig, amíg a kormány április második felében – amikor már a hivatalos, regisztrált álláskeresők száma 330 ezer volt – a vállalati szféra kérésére kihirdetett egy olyan programot, amely mindenkire vonatkozik.
A leépítési hullám gyorsabb volt ebben az időszakban, mint a 2008-2009-es világgazdasági válság során. Ennél nagyobb mértékű és gyorsaságú elbocsátásokat utoljára a rendszerváltáskor láthattunk Magyarországon – összegzi az elmúlt heteket a portfolio.hu.
Elmehetünk katonának, vagy közmunkásnak
Az Orbán-kormány láthatóan nem tud mit kezdeni a munkanélküliekkel, és a katonaságot, illetve a közmunkaprogramot ajánlja fel számukra ahelyett, hogy megemelnék a munkanélküli támogatás összegét és a háromhavi folyósítását.
A tartalékos katonáknak a bruttó 161 ezer (nettó 107 ezer) forintos havi illetményért cserébe részt kell venni az alap-, az általános lövész- és a szakkiképzésen a szokásos munkaidő szerinti időbeosztásban.
