2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.
A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.
Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:
- 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
- hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
- ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
2020-ban összesen 1959-en haltak meg azok közül, akik a kórházban kaptak el valamilyen fertőzést, beleértve a koronavírust is.
A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).
Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.
A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.
2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.
Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.
A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).
Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.
A specifikus járványok és a szuperbaktériumok 2020-ban főleg intenzív osztályokról, azon belül covid-intenzívekről indult ki.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis – bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést – feltehetően más betegség okozta a halálukat.
