Csanádpalota a megosztottság városa, hiába hirdeti Perneki László és képviselőtársai ennek az ellenkezőjét, a nem létező ellenség keresése és az alaptalan múltba mutogatás jellemzi. Perneki László és társai (meglátjuk, hogy széttörik-e teljesen az idei választásokig a csak Debreczeni István eltávolítására alakult szövetség) a civil szervezetek támogatójaként ajnározzák magukat, pedig ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.
A polgármester többször azt nyilatkozta a sajtóban, hogy a Csanádpalotán lassan az enyészeté váló szolgabíró épületet fel szeretné újítani és a civilszervezeteknek szánná a jövőben. Mivel az időközi választások óta semmilyen fejlesztés, támogatás nem érkezett a településre, valószínűleg ez is csak egy hangzatos kijelentés marad, melyet nem követnek tettek. De ez azért is érdekes, mert
pont ők vették el civilektől az épület használati és székhelyhasználati jogát.
Ez pedig nem más, mint a Páneurópai Kulturális Egyesület, amelyet 2020.02.28-án alapítottak főként csanádpalotai kötődésű civilek, művészek, a városért tenni akarók. Talán az ellenszenv oka ezúttal is az volt, hogy az együttműködés még Debreczeni István idején született. Az egyesület használatba kapta az ingatlant, de a tulajdonos természetesen maradt a város önkormányzata. A társaság célként tűzte ki az ingatlan pályázati úton történő felújítását, és valóban a civil szervezetek igazi otthonát szerette volna létrehozni. Erről tanúskodik az éves beszámolójuk:
Az egyesület elnöke a beszámoló szerint Szügyi György, a Szegedi Tudományegyetem Címzetes egyetemi docense, aki rokonsága révén gyerekeskedett Csanádpalotán és információnk szerint pusztán nosztalgiából, segítő szándékból hozta létre az egyesületet. Az egyesületi elnök saját vagyonából több millió forint értékben adományozott könyveket és oktatási anyagokat, eszközöket, valamint bútorokat az egyesület számára, amit addig, – ameddig nem kerül sor a székhely felújítására, – az önkormányzatnál helyezett el, sőt az együttműködés keretében a kiváló minőségű bútorok használatát is engedélyezte az önkormányzat számára. Információink szerint jelenleg is jelentős részét képezik ezen eszközök az irodai bútorzatnak.
Perneki László hatalomátvétele után mint mindenki, akit az új vezetés Debreczeni Istvánhoz kötött, így az egyesület is a támadások kereszttüzébe került:
Tehát Pernekiéknek nem kellett az, hogy valaki ingyen javításokat végezzen a beázó, omladozó, egykor szebb napokat látott történelmi örökségen. És még egy adalék az önkéntes segítségnyújtáshoz:
Az egyesület elnöke gyakorlatilag ingyen felbútorozta az önkormányzatot, ingyen szereztek volna szakembert, aki javítja a város tulajdonát, támogatást sosem kértek és mégis érdemtelenül semmibe vették, sőt bántották őket.
A kálváriájuk csak ezután kezdődött igazán, amelyet egy következő cikkben mutatunk be.
