📷 Elértük-e az ’56-os és a ’89-es fiatalság vágyát?

Szép számú érdeklődővel tartott megemlékezést a Tisza Párt Makón, szerda reggel a kopjafáknál. Beszédet Ferenczi Gábor és Leitner Szilárd mondott, majd koszorúztak, mécseseket helyeztek el, végül elénekelték a Tavaszi szél vizet áraszt c. dalt.

Ferenczi Gábor történelmi felidézésében kifejtette: a sztálinizmusban elnyomott nép szenvedett, a rendszer a szellemet is meggyötörte és nem csak az egyszerű embereket nyomorította meg, hanem a társadalom széles rétegeit. Mindeközben az állami propaganda eltorzította a valóságot, de Nagy Imre szavai reményt adtak.

Október 30-án megkezdődött a szovjetek kivonulása, de már másnap tervezték a visszavágást. A november 4-i hadművelet gyorsan elérte célját, Nagy Imre beszéde gyorsan elhallgatott a rádióban, majd Kádár Jánosék november 7-én szovjet tankokkal megérkeztek az országba. A forradalom és szabadságharc során 2500 fiatal hunyt el, 35 ezer fő ellen indult eljárás, ebből 22 ezret ítéltek börtönbüntetésre, 229 főt halálbüntetésre, 13 ezret internáltak a Szovjetunióba, 211 ezren pedig külföldre menekültek.

Több mint 30 évvel ezt követően újratemették Nagy Imrét, Ferenczi pedig felidézte Orbán Viktor 1989. június 16-i beszédét:

,,Mind a mai napig 1956 volt nemzetünk utolsó esélye, hogy a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen. […] Visszakényszerítettek minket abba az ázsiai zsákutcába […]”.

A rendszerváltás óta ismét eltelt több mint 30 év, tegyük fel a kérdést: az ’56-os és a ’89-es fiatalság vágyát elértük? Kiutat találtunk az ázsiai zsákutcából, vajon a nyugati jólét útjára léptünk?

– zárta gondolatait Ferenczi.

Leitner Szilárd arról beszélt, minden korszakban harcoltak az emberek azért, hogy megélhessenek. A szabadság soha nem magától értetődő, amikor valamelyik generáció elengedi, akkor elveszítjük, amiért őseink harcoltak.

Ma demokrácia van, mert itt állhatok és beszélhetek. De az én szavam el fog jutni annyi emberhez, mint annak a propagandistának a szava, aki senkit sem érdekel? – tette fel a kérdést. Leitner szerint 1956-ban „valamelyik gombot nem a megfelelő helyre gomboltuk be” és úgy tűnik, nincs meg az a szabadság, amit szeretnénk. Inkább ellenőrzés van és az alatt létezünk, ő azonban ezt nem szeretné, ahogyan azt sem, hogy összeugrasszák a fiatalokat az idősekkel, hiszen ugyanazért harcolunk.

A Makói Csípős új Facebook oldalára még több fotót töltöttünk fel: