Makói kórház egyik volt igazgatója: megérett a helyzet az intézmény önállóságára

Kávási Mihály, – aki 10 évig volt a makói kórház egyik igazgatója, 18 évet töltött az egészségügy különböző posztjain, két masters fokozatú egyetemi diplomával rendelkezik és főiskolai docensi kinevezése van – egy hosszabb levelet adott át Lázár Jánosnak címezve az országgyűlési képviselő makói irodájában. Ez a makói kórházról szól és megmutatta nekünk is, az engedélyével közöljük és a terjedelme miatt három részletben tesszük közzé, íme az első.

A makói építőmérnök, szakközgazdász néhány éve leadott a makói Fidesz irodán egy olyan fejtegetést, ami bizonyítja, hogy a fejlett országok átlag 30 ezer lakosonként tartanak fenn kórházakat. A mi statisztikai adatunk pedig 60 ezer lakos/kórház, ezzel az utolsó helyre kerültünk a fejlett országok között. A levélben kifejtette, hogy a vidéki emberek esélye a gyógyítási helyek eléréséhez jóval rosszabb, mint a nagyvárosokban és ezt elismerni az egészségügy vezetői sohasem fogják.

Hivatkozott egy másik tanulmányra is, mely szerint a Dél-Alföldi régió lakosai 50 %-a 30 kilométeren túl érnek el egy szakorvost. Persze ez településenként és szakterületenként szór. Makónak volt egy kiépült és a mainál jóval nagyobb ellátórendszere, mely hivatott volt a vonzáskörzet települései lakosait is ellátni. Először 453, majd 1992-től 360 ágyszámmal, kiterjedt szakterületi rendszerrel, mintegy 700 dolgozóval látták el a feladatukat.

Jött a politika és meglebegtették egy kórház bezárásának hírét, melyre az a megoldás született, hogy a hódmezővásárhelyi és makói kórházakat összevonják. Ez volt egy igazán látszatintézkedés – írja Kávási. Ugyanis a terület és a betegek ugyanannyian maradtak, a dolgozók és épületek ugyanúgy működtek. Persze megalapozatlan lépések azért születtek és mára kiforrta magát, a makói rész kárára.

A volt 110 orvosból ma alig dolgozik 25-30. A 360 ágyas kórházból maradt kb 60 ágy. Azonnal elvitték a teljes laboratóriumot, a műszaki karbantartást, a könyvelést. Bezárták a patológiát, a szülészet-nőgyógyászatot, a pszichiátriát, az idősgondozást először csak ideiglenesen, mára ez vált állandóvá

– sorolta. Tovább a megyében elsőnek ők alakítottak ki egy 6 ágyas intenzív osztályt. Személyzet hiányában ez aligha tud ellátni intenzív ellátást igénylőket ma. A sürgősségi részlegen rezidensek vannak beosztva. A megmaradt orvosgárdára jellemző, hogy harmaduk 70 év körüli.

Az egészségügy finanszírozása maradt teljesítmény alapú. Ha van gyógyítás, akkor azt fizetik, ha nincs, akkor nincs bevétel. Leépíteni így nem azonos a költségek csökkenésével.

A volt igazgató rátért az elmúlt hetek eseményeire,

„nevezetesen az igazgató úr 3 sebésznek és 2 rehabilitációs szakorvosnak felmondott egy állítólagos bírósági eljárás kezdetén, veszélyeztetve a sebészeti osztály működését. Nem orvosi műhiba, vagy műtéti tévedés a vád, de nem törődve a betegellátással azonnal elküldték a helyi, bedolgozott, elfogadott orvosokat. Ha lehet mondani, ezzel betelt a pohár. Megérett a helyzet a kórház ismételt önállóságára.”

A levél folytatását a következő napokban tesszük közzé.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink