Ismert: az agrárminiszter szerint senkinek sem kell lemondania a balatoni halról, hiszen „a horgászati lehetőség minden hazai polgár és külföldi vendég számára adott.” Ugyanakkor ez nem olyan egyszerű feladat, ugyanis, mielőtt kiülünk a stégre:
- Le kell tenni a horgászvizsgát.
- Több ezer forintért ki kell váltani egy horgászkártyát.
- Be kell lépni egy horgászegyesületbe, amelynek tagdíja szintén több ezer forintos.
- Be kell lépni a fideszes képviselő, Szűcs Lajos által vezetett Magyar Horgászszövetségbe, ennek is több ezer forintos tagdíja van.
- Horgászjegyet kell váltani, ez a Balatonnál 4000 forint egy napra.
- Végül, ha nem kézzel szeretnénk halászni, felszerelést is kell vásárolni több tízezer forintért.
Így tehát egy akár százezer forintunkba is kerülhet, mire az asztalunkra kerülhet egy Balatonból kifogott hal
– összegzett Steinmetz Ádám csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A jobbikos országgyűlési képviselő rámutatott: 2013. decembere óta tilos a Balatonban a kereskedelmi célú halászat.
„az itt élőknek és nyaralóknak hatodik éve kell beérniük a külföldről mélyfagyasztva importált argentin hekkel, kazah süllel, román keszeggel.”
A döntésnek annak idején egyébként nem környezetvédelmi, sokkal inkább politikai okai voltak. A Balaton partján nyolcvanezer horgász pecázik,– akiknek sporttársa többek közt Áder János is – minden bizonnyal nekik akartak kedveskedni azzal, hogy a halállomány jelentős részét lefölöző halászokat száműzték a tóról.
Steinmetz írásbeli kérdésére adott válaszában Nagy István agrárminiszter mindenkit megnyugtat: senkinek sem kell lemondania a balatoni halról, hiszen
„a horgászati lehetőség minden hazai polgár és külföldi vendég számára adott.”
Vagyis: ha balatoni halat akarunk enni, akkor fogjuk ki magunknak.
Steinmetz szerint megoldás lehetne, ha a horgászok által kifogott halat a tóparti éttermek megvásárolhatnák, vagy a biológiailag káros, a Balatonban nem őshonos halakat gyérítenék, és az egy keletkezett húst a vendéglátásban használhatnák fel.
