Miközben Európa országai, miniszterelnökök államfők, ellenzéki és kormánypárti képviselők, valamint az EU politikusai – köztük a magyar kormány által delegált Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos is – felháborodottan ítélik el a belorusz választási eredményt és a Fehéroroszországban egyre terjedő állami rendőrterrort, a magyar kormány hallgat. (Kiemelt fotó: Orbán Viktor és Aljakszandr Rihoravics Lukasenka/MTI.)
Legutóbb Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP (Youth of the European People’s Party) közleményben ítélte el a belorusz elnökválasztás alatt és után történteket.
„A legitim szavazás reményét számos aktus sértette, elsősorban a békés tüntetők letartóztatása, valamint a katonaság által alkalmazott túlzott erőszak. Elítéljük ezeket az erőszakos cselekedeteket és azt kérjük, hogy engedjék szabadon a letartóztatottakat, és az emberek gyakorolhassák szabadon a békés tiltakozásra és gyülekezésre való jogukat.”
– olvasható a fiatal európai kereszténydemokraták (YEPP) közleményében.
Az általános gyakorlat alapján ilyenkor az, hogy a Fidelitas és az IKSZ is támogatja a Néppárti véleményt. Csakhogy a Fidesz ifjúsági szervezete és a Semjén Zsolt vezette KDNP „fiókcsapata” az IKSZ, egy szót sem szól a belorusz „választásról” vagy a rendőri erőszakról.
„Furcsa, hogy a Fidelitast az IKSZ-t és persze Orbán Viktort most nem zavarja a szemkilövetés és a rendőri brutalitás.”
– mondta az Alfahír kérdésére Baucsek Rajmund, a Jobbik IT alelnöke.
„Aki elutasítja a Gyurcsány kormány által felügyelt rendőrség 2006-os budapesti fellépését, annak most ugyanúgy el kellene ítélni minden hivatalos formában Lukasenka rendszerének állami terorrját. Ugyanakkor nem lehet véletlen, hogy Orbán Viktor, aki máskor elsők között szokott gratulálni például Putyinnak, vagy éppen Hszi Csin-pingnek, most csöndben van, mert vélhetően „necces” lenne neki úgy gazsulálni Lukasenkanak, ahogyan azt két hónapja tette Minszkben.”
– tette hozzá Baucsek Rajmund.
A jelek szerint a Fidesz-KDNP és fiatal különítményesei Orbán Viktor reagálására várnak. Csakhogy úgy tűnik, a miniszterelnöknek esze ágában sincs rosszat mondani Lukasenka elnökről.
Miért is tenné, ha az egykori téeszelnök olyan szívélyesen látta őt két hónapja vendégül Minszkben. A szívélyességet pedig Orbán Viktor akkor azzal hálálta meg, hogy felszólította az Európai Uniót, szüntesse meg a Fehéroroszországgal szemben 2004-ben elrendelt szankciókat. Sőt, a magyar kormányfő mindezt megtoldotta egy a Lukasanka rendszernek nyújtott 40 millió eurós baráti hitelkerettel a magyar adófizetők pénzéből.
Ugyanakkor valóban kényelmetlen lenne a magyar kormányfőnek beállnia a gratulálók sorába akik között szinte csak olyan autoriter rendszerek vannak mint a már említett Putyin féle „demokrácia” a kínai kommunista állam, Recep Tayyip Erdogan török kormánya, Ilham Alijev azeri elnök diktatúrája, vagy éppen a Nurszultan Nazarbajev által irányított Kazahsztán.
Annyi viszont közös a felsorolt gratulálókban, hogy Orbán Viktor mindegyiket partnernek tekinti. Többször hívta meg őket Budapestre és nyilatkozatai alapján szívesebben látogat el hozzájuk a „keleti nyitás” ürügyén mint például Brüsszelbe…
Szijjártó Péter is csak egy semmitmondó véleményt írt közösségi oldalára, amely szerint,
„olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntéseket kell meghozni majd, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését.”
– olvasható a magyar külügyminiszter Facebook oldalán.
A magyar ellenzéki pártok elutasították a Fehéroroszországban zajló eseményeket, a kormánypártok pedig nem. Véleményük azért van, hiszen a magyar médiapiac körülbelül 90 százalékát uraló „Fidesz-média” felületein megjelenő írások illetve vélemények szerint a belorusz hatóságok csak időben elfojtják a „sorosista libernyák” tüntetők randalírozását.
Közben egyre rosszabb a helyzet Fehéroroszországban. Ezreket börtönöztek be, vertek meg és térdepeltettek órákon át a rendőrségi fogdák mélyén, az azonosító szám nélkül fellépő egyenruhások pedig nemcsak szemeket lőttek ki, mivel már halottjai is vannak a megmozdulásoknak. Ezzel párhuzamosan Lukasenka és kormánya cinikusan és lekezelően beszél a fogvatartottakról, a még megmaradt ellenzékről, és a kritikus nemzetközi sajtóról.
(alfahir.hu)
