Idén 99 192-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük 73 805-en jutottak be valamelyik képzésre, vagyis ennyien kaptak üzenetben „mosolygós fejet” – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
2020-hoz képest 16 százalékkal nőtt például a műszaki területre felvettek (8300 hallgató) és 14 százalékkal az orvos- és egészségtudomány területre felvettek (6200 hallgató) száma. Agrárterületen szeptembertől 3100-an kezdhetik meg a tanulmányaikat – ismertette.
A legtöbb hallgatót idén is az ELTE vette fel (több mint 11 ezer diák), ezt a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi.
Szegedre 6074 új hallgatót vettek fel, így a soron következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók folyamatban lévő felvételi eljárásának lezárását követően, idén is több mint 8000 új diák kezdheti meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n. Összesen 3838-an alap, 894-en mester, 975-en osztatlan, 367-en felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Közülük állami ösztöndíjas képzésen 5081, önköltséges finanszírozási formában 993 új hallgató tanul majd szeptembertől az egyetemen.
Aggasztóan kevesen jelentkeztek pedagógusnak
A Pedagódusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben. Annyi hallgatóval, amennyit most felvettek, még akkor sem lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat, ha mindannyian diplomát szereznének.
Akik mégis tanárnak mennek a diplomájukkal, azok közül is többen két-három éven belül pályát módosítanak. A PSZ alelnöke szerint a fiatalok „beárazták” a szakmát, annyi pénzért, amennyit pályakezdőként kapnának – nettó 200-210 ezer forint – nem választják ezt a hivatást.
Az alelnök szerint sürgősen legalább 45 százalékos béremelésre lenne szükség az oktatásban, ezt követően pedig biztosítani kellene a fizetések értékállóságát.
