[ad 1]
A zuhogó eső ellenére is sok száz fős tömeg gyűlt össze a Jobbik budapesti rendezvényén. A zord időjárás nem nyomta rá bélyegét a rendezvényre, melynek fényét, a szónoklatok mellett zenés kíséret és díszlövések is emelték.
A magyar hős emléke kötelez
Elsőként Stummer János, a Jobbik budapesti regionális igazgatója, az esemény házigazdája köszöntötte a megemlékezőket, és a hősiességről, az áldozatvállalás fontosságáról beszélt. Kiemelte, a forradalmárok és szabadságharcosok emléke előtt csak a legszemélyesebb hálával tiszteleghet az utókor, hiszen a legszebbet adták az országnak, ami adható: a haza iránti feltétlen hűséget, a szülőföld szeretetét, és az életüket áldozták azért, hogy ma magyarként élhessünk e hazában, magyarként szólhassunk egymáshoz, magyarul adhassuk át utódainknak hagyományainkat.
„Halálomig fogom ezért szeretni Vasvárit, Petőfit, Irinyit, Bem apót és a többieket” – mondta, s hozzátette, szívből gyűlölni fogja Haynaut, és minden gazembert, akik vérbe fojtották a magyarság szabadság akaratát. „Ezt adta át nekem a családom, és én ezt adom majd tovább a gyermekeimnek, mert erre kötelez a magyar hős emléke.”
Kifejtette, a forradalom és emlékezete kapcsán is tapasztalható, kicsinyes széthúzás felszámolása érdekében múltunk nagy alakjait össze kell békítenünk egymással, és egymás mellett kell helyet adnunk nekik, melynek zálogát egy 2018-ban felálló Jobbik-kormány a Magyar Sorsok Házában fogja látni.
Elmondta, hogy egy olyan szimbolikus helyet szeretnének kialakítani a használaton kívüli Sorsok Háza helyén, ami kapaszkodót jelenthet a mindennapok fárasztó küzdelmeiben. Mint elmondta, a holokausztvitrinje helyett, mellett itt helyet kapna a magyar nemzet összes fájdalma, és minden egyes feltámadása is. Egy olyan hely lenne ez, amelyben a holnap hősei erőt meríthetnek a közös tegnapunkból.
Egy végvári vitéz buzdítása
Következőnek Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Mint fogalmazott, őseink 1848-ban megmutatták Európának, hogy a magyar a földkerekség egyik legkitartóbb népe, majd ’56-ban ismét emlékeztettük a világot arra, hogy Magyarország a hősök nemzete. Ugyanígy 2006-ban is az ellenállás rögösebb útját választottuk, és ez vezetett oda, hogy végül sikerült eltörölni a magyarellenes SZDSZ-t, és felaprózni a baloldalt.
A mai viszonyok között, mint fogalmazott, kifejezetten szerencsés, hogy így alakult, hiszen ezek a körök még Merkelnél is szélesebbre tárták volna Európa kapuját az idegen bevándorlók előtt. Akkor pedig eltűnt volna a béke, a rend, a szorgalom, a gyönyörű templomaink, a sokszor erőt adó nemzeti büszkeség és úgy általában véve, az életformánk.
Emlékeztetett, ő volt az első, aki a kerítésépítés ötletét fölvetette – bár komolyabb határzárra gondolt a mostaninál – ám hiába a védvonal, ha az európai nemzetek elpusztítására törő Brüsszel a milliószámra behívott betolakodókat erőszakkal, kvótarendszernek nevezett halálos ítélettel akarja szétosztani a tagországok között.
Szót emelt a román börtönökben sínylődő erdélyi vármegyés vezetőkért is, és kárhoztatta a kormányt, valamint a magyar diplomáciát, amiért ügyükben néma maradt.
Szavait azzal zárta, hogy amint a történelemben már oly sokszor, most is mi magyarok mutatjuk Európának az utat.
Magyar gyermek nélkül nincs magyar föld és nincs nemzet
Ezt követően Dúró Dóra, az Országgyűlés Kulturális és oktatási bizottságának elnöke vette magához a szót, aki a márciusi ifjak kapcsán a fiatalság mindenkori történelmi szerepének fontosságát emelte ki. Sajnálatát fejezte ki, amiért ma fiatalok tömegei kénytelenek más országban keresni a boldogulásukat, miközben a kormány semmit sem tesz ez ellen, miközben hazánkba idegen emberek igyekeznek betörni.
Ezzel szemben a Jobbik azt szeretné, hogy a Kárpát-medencét a magyar családok népesítsék be, mert ez a mi otthonunk, ezen a földön nekünk különleges március 15.
A politikus azt kérte, ne írjuk az ifjúság rovására a határok feszegetését, hiszen ez történelmi feladatuk, de az nem mindegy, tette hozzá, hogy minek a határait feszegetik: az ostobaságét, vagy a tudományét; az önzését, vagy az összetartozásét; az anarchiáét, vagy a rendét?
A kormányzat és a Fidesz számos, közelmúltban kipattant botrányára utalva hozzátette, hogy a Jobbik épp azért kezdett bele a Valódi Nemzeti Konzultációba, hogy a csak saját meggazdagodásában érdekelt hatalom helyett ők megismerhessék az emberek valós problémáit, felkészülhessenek a szakmai kormányzásra és az emberekkel együtt válthassák le az Orbán-kormányt.
Kutyák és farkasok
Vona Gábor, a Jobbik elnöke Petőfi Sándor két versével, a Kutyák dalával és a Farkasok dalával üzent a hatalomnak: a kettő közti különbséget úgy érzékeltetve, hogyha Petőfi ma élne, akkor a kormányzatra utalva valószínűleg megírná a hiénák dalát is.
Beszédében kiemelte, hogy nemzeti ünnepeink valamilyen formában mind a szabadságról szólnak, ezt ünnepeljük, erre emlékezünk. Nincs ez másképp március 15-én sem. A szabadságért kiontott vér pedig, szerinte nem fölösleges áldozat.
Utalt rá, 1956-ban és 2006-ban is ezért emelte föl hangát a magyar nép, és ezért hullatta vérét. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy ’56 közelgő kerek évfordulóját ezúttal méltósággal ünnepelheti meg a nemzet, és 2006-ot végre, egy jobbikos kezdeményezés nyomán az Országgyűlés is rehabilitálhatja.
Emlékeztetett, a ’48-as forradalom kitörését a reformkor tette lehetővé, amikor pezsgő viták során kiemelkedhettek nemzeti nagyjaink az ország közéletéből, az értelmiség pedig a haza szolgálatába szegődhetett.
Mint aláhúzta, a XXI. században éppúgy meg kell majd védeni a magyar szabadságot, mint a XX.-ban, vagy a XIX.-ben kellett, de ma erre sajnos nincs felkészülési időszak. A ránk váró esetleges szabadságharcnak egy áruló elittel és egy elbujdokolt, vagy bólogató Jánossá lett értelmiséggel kell szembenézzünk.
Mint fogalmazott, a kormány érzi, hogy a nép fél a hatalomtól, így egyre korruptabbak, egyre önkényesebbek az ország vezetői. Ma is aktuális a 12 pont, de hiányzik belőle egy 13., méghozzá ez:
„A tolvaj politikusok börtönbe zárassanak.”
Ezzel bejelentette, hogy a Jobbik „antikorrupciós tavaszi hadjáratot” indít, melynek keretében nem csak a főváros, hanem a vidék gyanús ügyeinek is kérlelhetetlenül utána fognak járni, ki fogják vizsgálni azokat.
Fontosnak nevezte továbbá az egymás felé való odafordulást, az egymással való törődést, hogy tartsuk egymásban a küzdelemhez szükséges lelkesedést, hogy legyen erőnk esküként az ég felé kiáltani:
„Rabok tovább nem leszünk!”
Az ünnepi hangulat fennköltségéről a Szkítia együttes; Viczián Ottó Jászai Mari-díjas színművész; Vári Kovács Péter színművész; a Fölszállott a páva 2015-ös gyerekkiadásának győztesei, a Haraszti-ikrek előadásai; valamint a Nógrádsipeki Hagyományőrző Tüzércsapat díszlövései gondoskodtak.
Az esemény a Petőfi-szobor ünnepélyes megkoszorúzásával ért véget.
A rendezvényt petárda durrogtató ellentüntetők próbálták megzavarni, sikertelenül.
(alfahir.hu)
[ad 2]
