Március óta csütörtökön tartotta első találkozóját a Makói Honismereti Kör a múzeumban. A járvány és a korlátozások miatt át kellett szervezniük az éves programtervezetüket, így a legutóbbi találkozón két előadást hallgattak meg és bemutatták a Makói Honismereti Híradó c. újságot is.
– Február vége óta most találkoztunk először, tehát négy összejövetelt ki kellett hagynunk. Majdhogynem dupla anyag lesz a mai találkozón: két előadás, egy Makói Honismereti Híradó c. lap bemutatás, valamint a Trianon 100 és A nagy makói árvíz c. kiállítások megtekintése – árulta el oldalunknak Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna. A Makói Honismereti Kör elnökétől megtudtuk, online azért zajlott a munka, így a Honismereti Híradó szerzőivel egyeztettek és tartották egymásban a lelket, amikor már nagyon nehéz volt az otthonlét.
Az egyik előadást Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna tartotta: idén volt az 1970-es nagy árvíz és kitelepítés ötvenedik évfordulója. Prezentációjának fő forrása a Csongrád Megyei Levéltár tíz évvel ezelőtt kiadott emlékkötete volt.
A másik témában Trianon hatását mutatta be Makó helyzetére vonatkozóan Zeitler Ádám. A történész gazdasági és társadalmi oldalról közelítette meg. Előbbit úgy lehetne összefoglalni röviden, hogy nagyon rosszul járt a város a trianoni döntéssel. Az ország közepéről fontos kereskedelmi útvonalak alakultak ki Erdély és a Bánság felé, a határ mellé kerüléssel pedig ezek az utak felszámolódtak. Megváltozott a Maros folyó szerepe is, árvízvédelmi szempontból nehezen kezelhetővé vált.
Társadalmilag pozitív lehet, hogy Makó népesssége nőtt, ekkor érte el a csúcspontját. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma is emelkedett, 3 ezer fő körül lehettek. Ekkor meg kellett oldania az elcsatolt területekről érkezők ellátását, ekkor alakították ki a Vertán-telepet, a Bérpalota is ezután épült.
– Nagyon nehéz helyzetbe került a város és az elmúlt 100 évben ennek a nehézségeit még mindig látja Makó. Ez a határmenti fekvés a ’45 utáni rendszerben a fejlesztéseknek a csökkentett mennyiségét hozta. Bízom benne, hogy a 21. században ezek a határok egyre kevesebb nehézséget jelentenek és a város inkább profitálni fog belőle – zárta gondolatait Zeitler Ádám.
Az első félév elmaradásait áttervezték a honismereti körnél, így ha nem lesznek további korlátozások, akkor találkozónként két előadást hallgatnak meg az idei évben.
