Szeviép-ügy: egy vádlott pénzbüntetést, egy másik felmentést kapott

Csődbűncselekmény elkövetése miatt a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2,5 millió forintra büntette B.S.-t, a Szeviép-ügy másodrend vádlottját, míg P.L. harmadrendű vádlottat felmentette a csődbűncselekmény elkövetésének vádja alól, ezzel a bíróság lényegesen enyhítette a korábban első fokon kiszabott börtönbüntetéseket.

A határozatot hétfőn nyilvános ülésen hirdette ki Felegyiné Szabó Ágnes, a büntetőtanács elnöke a törvényszéken.

Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

A vád szerint a milliárdos forgalmat bonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során 6,5 milliárd forintnyi hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látta, a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket – az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon – a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.

A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon – bizonyítottság hiányában – felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságra került.

A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.

A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az első fokú ítélet megalapozatlan, és ez kizárólag bizonyítás felvételével – szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával – küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.

A Szeviép-ügy megismételt másodfokú eljárására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a Kúria.

Felegyiné Szabó Ágnes a büntetőtanács elnöke az indoklásban előadta, hogy a harmadrendű vádlott esetében az eljárás során beszerzett adatok szerint nem állapította meg a bíróság a csődbűncselekmény elkövetését.

Tevékenysége javarészt nem okozott vagyoncsökkenést, túlnyomó többségében nincs is, vagy az eljárás adatai szerint az nem volt megállapítható. Azon eseteknél, ahol volt vagyoncsökkenés, az nincs okozati összefüggésben a fizetésképtelenséggel – idézte a bírót a törvényszéki szóvivő közleménye.

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a másodrendű vádlott esetében jelentősen szűkült a bűnösség köre. A 15 tényállásrészből mindössze egy esetben – egy 2,5 millió forintos vagyoncsökkenés vonatkozásában – találta őt bűnösnek a törvényszék a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében.

A felszámolási eljárás során egy kormányrendelet alapján 162 hitelező részére teljesített kifizetést a magyar állam több mint 2,6 milliárd forint összegben, amelynek erejéig a felszámolási eljárásba, mint hitelező belépett. A felszámolási eljárásban további 171 millió forintot fizetett ki az állam a hitelezőknek – írták.

Az ítélet a másodrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a harmadrendű vádlott kapcsán az ügyészség bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezett, míg a harmadrendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére. Esetében az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

(MTI)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink