Kelemen László Csanádpalotán töltötte utolsó éveit kántortanítóként. Az ő nevét viseli a művelődési ház és a nyughelye is itt található.
Kecskeméten született 1762. július 26-án makói származású szülők gyermekeként. 1788-ban végezte el jogi tanulmányait. Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Közmegbecsülésnek örvendett, még Budán, Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára utazott külföldre. Látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta.
Leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. október 25-én egy kis színjátszó társasággal eljátszották Budán Simai Kristóf Igazháziját. A társulat lelke és vezére, 1791. szeptember 1-jétől 1792. április 26-áig igazgatója Kelemen László volt. 1793. május 6-án bemutatták az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját. Azonban a kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt 1796. április 10-én a társulat feloszlott.
Kelemen Nagyváradon 1800-ban rövid ideig mint igazgató szerepelt; de sehogy sem sikerült társulatát vidéken újraszerveznie. Nejével, Lipcsei Máriával együtt Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Majd Makóra, nem sokkal később Csanádpalotára költözött.
Csak két évig kántortanítóskodott Csanádpalotán, mert a magyar nyelv népszerűsítésével ellenlábasokat szerzett magának a helyi németség körében. Halála körülményei is ellehetetlenült helyzetére utalnak: az ispán parancsára megvadított lovak kocsistól az árokba borították 1814. december 24-én.
