A Friedrich Ebert Stiftung német politikai és társadalomkutató alapítvány budapesti irodája 2015 óta minden nyáron konferenciát rendez a hazai reálbérek alakulásáról. Itt kiderült: nagyon nem erősek és büszkék vagyunk, hanem gyengék, mint a harmat, ami a bérfelzárkóztatást illeti.
A siralmas bérhelyzetet elég sokan tapasztalják a saját bőrükön is idehaza, a Friedrich Ebert Stiftung magyarországi és régiós bérfelzárkózás témakörében tartott konferenciáján bemutatott eredmények pedig ezt alá is támasztják.
A kelet-európai országok bérszínvonal-alakulását összefoglaló grafikonból jól látszik, hogy miközben Magyarországon az 1998-as adatokhoz képest javultak az átlagjövedelmek, a dinamikus bérfelzárkózás 2008 után, a gazdasági válság éveiben a régió többi országához képest jobban visszaesett – írja a Qubit. A visszaesést azóta sem sikerült leküzdeni, a bérek reálértéke minden javulás ellenére sem érte el 2019-re a 2008-as szintet.
A konferenciára ellátogató lap megemlíti, hogy ráadásul hiába indult 2015 környékén újabb javulás, Magyarország egyértelműen a sereghajtók között kullog.
Olyannyira, hogy a jövő évben várhatóan a béreket dinamikusabban felzárkóztató Románia is lehagyja, így a régi EU-tagállamokhoz viszonyítva a magyarnál már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek. Abban a Bulgáriában, ahol egyébként a bérfelzárkóztatás folyamata a gazdasági válság éveiben sem fordult a visszájára.
