A kormány szerint a 2020-as költségvetésben több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is mint 2010-ben, ugyanakkor ezek csak számok, valójában GDP-arányosan csökkentették az ezekre fordítandó pénzt – derül ki a Népszava cikkéből, amiben összehasonlították a 2010-es zárszámadást a 2020-as költségvetéssel.
A 2020-as költségvetésben nem csupán a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer magasabb összeg: több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára múlt kedden, a költségvetés elfogadása után.
A cikk azonban rámutat, hogy egészségügyre 2020-ban a GDP 4 százalékát szánják, míg 2010-ben ez 4,6 volt, tehát ha kevesebb pénzből is, de arányaiban többet költöttek gyógyításra. És itt nem árt megjegyezni azt sem, hogy mindkét arány rendkívül alacsony volt az EU-átlaghoz képest, ami mára 7 százalékot jelent.
A GDP-arányos nyugdíjkiadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt – 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek, cserébe néha kiosztottak 10 ezer forint Erzsébet-utalványos kampánypénzt.
Az adatok szerint az oktatás megbecsültsége is csökkent, az ide jutó pénz 5,5 százalékról 4,3-ra mérséklődött, tehát a gazdasági növekedést nem követte az ágazat támogatása.
Amire viszont több pénzt jutott, az az állami bürokrácia, erre ugyanis a GDP 7,1 százaléka helyett már 8 százalékot költ a kormány. Továbbá nagyot ugrottak a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységekre fordított összegek is, itt az arány 1,3 százalékról 2,4-re nőtt.
