A tankötelezettség 16 évre való csökkentése negatív következményekkel járt – derül ki a nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör 2018 jelentéséből.
A fiatalokra koncentráló kiadvány közgazdász szerzői most számokkal és grafikonokkal is megmutatták, mivel járt a szakképzési reform, illetve a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre.
A jelentés szerint a tankötelezettség csökkentése óta vannak, akik még a középiskola végéig sem jutnak el. A korai iskolaelhagyók arányát tekintve
2014-re Magyarország beérte, majd le is hagyta az EU-28-as átlagot.
A kiadvány szerint a korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez
Hozzáteszik, hogy önmagában a korhatár növelése nem járna együtt a lemorzsolódás csökkenésével, ugyanis ehhez elsősorban komoly oktatáspolitikai reform kéne.
Az adatok szerint
a tankötelezettség korhatárának csökkentése után jelentősen megnőtt a közfoglalkoztatásba kerülő 16–17 évesek száma: a vizsgált időszakban összesen mintegy 7 ezer 18 évesnél és 38 ezer 20 évesnél fiatalabb ember lett közfoglalkoztatott.
A romák foglalkoztatottsága minden végzettségtípusban elmarad a nem romákétól, miközben az egyébként is az átlagosnál kisebb arányban foglalkoztatott alacsony iskolai végzettségűek a roma népességen belül erősen felülreprezentáltak.
A roma nők körében még rosszabb ez az arány, ugyanis
a legfeljebb alapfokú végzettségű roma nők közül csak minden ötödik dolgozott 2018-ban.
A jelentés rávilágít az egyik legsúlyosabb problémára is:
„A romák tartósan kedvezőtlen munkaerőpiaci pozícióját valószínűsíti, hogy a 18-24 évesek 68,4 százaléka úgynevezett korai iskolaelhagyó volt, azaz 24 éves koráig nem szerzett szakmai végzettséget, szemben a nem romákra jellemző 9,3 százalékkal, míg a roma 15-24 évesek 40,1 százaléka sem oktatásban, sem képzésben nem vett részt, és nem volt jelen a munkaerőpiacon sem, szemben a nem romák 9,1 százalékával” – teszik hozzá.
