A nap témája: A lakosság zöme szerint az uniós pénzek nagy része magánzsebbe vándorol

Ugyan a kormány szerint nem érheti kritika őket az Európai Unióból érkező pénzek felhasználásával kapcsolatban, a társadalom nagyobb részénél mégis láthatóan hatástalan a propaganda.

A magyar lakosság többsége úgy véli, a hazánkba érkező uniós fejlesztési támogatások jelentős része korrupciós csatornákon keresztül magánzsebekben kerül, derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Ettől már csak az izgalmasabb, hogy a kutatás szerint még a Fidesz-KDNP szavazóinak 70 százaléka is úgy vélekedik, az EU-támogatások egy részét nem megfelelően használják fel, így azokból magánvagyon keletkezik. A kormánypártiak ötöde szerint jelentős összegek tűnnek el.

A kormánynak tehát még saját szavazótáborát sem sikerült meggyőznie arról, tisztességesen használja fel a fejlesztési támogatásokat, csak az igazi keménymag hiszi, hogy minden forint megfelelően hasznosult, s a hatalom ezzel tételesen el is tud számolni.

A négy legnagyobb ellenzéki párt – Momentum, DK, MSZP-P, Jobbik – képviselői közül senki sem hisz abban, hogy a támogatások esetén minden forint megfelelően lenne felhasználva. Náluk inkább az elmismásolt pénz nagysága a kérdés. A DK-sok 95 százaléka, a jobbikosok háromnegyede véli úgy, hogy a korrupciós csatornákon jelentős összegek vándorolnak magánzsebekbe.

Lakóhely szerint is van különbség:  a legkritikusabbak a budapestiek, mindössze egy százalékuk hisz a kormány ártatlanságában, a megyeszékhelyeken élők közül azonban minden hetedik embernél sikeresnek mondható a kormánypropaganda.

A lakosság 87 százaléka gondolja úgy, az uniónak sokkal szigorúbban kellene ellenőriznie a pénzek felhasználását. Valószínűsíthető, hogy a nagy többség emiatt támogatja azt, hogy hazánk csatlakozzon az európai ügyészséghez.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »