A Népszava összegyűjtötte a kampányhajrá legfontosabb kormányzati állításait, hogy megvizsgáljuk a valóságtartalmukat az egyes témákhoz tartozó jogi háttér, a hazai nyilvánosság jelen viszonyai között egyre elhanyagolhatóbb szerepet játszó tények elemzésével. A kormányzati állítások köszönőviszonyban sem voltak a valósággal, de működtek.
„Márki-Zay az ukrán frontra küldené a fiainkat”
Magyarországon bő másfél évtizede nincs sorkötelezettség. A hadkötelezettséget továbbra is tartalmazza a magyar jogrend, de kizárólag minősített időszakokra írja elő: „külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében”, rendkívüli állapot bevezetése vagy az Országgyűlés külön döntése alapján, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiakra kiterjedően (50 éves életkorig). Ennek elrendeléséhez kétharmados parlamenti többségre van szükség.
Amiről a kampány során Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt beszélt az a fentiek alapján semmilyen formában nem érintené a magyar anyák nem katonai foglalkozású gyermekeit. Ebben az esetben, amikor Magyarország nem hadviselő fél, kizárólag a külföldi NATO-missziókban történő katonai részvételről lehet szó. Ezek ellen a Fidesz sosem emelt szót, a béketámogató műveletnek nevezett missziókban mindig részt vesznek magyar hivatásos katonák, és rendre többen jelentkeznek, mint ahány hely van.
Amikor tehát a kormánysajtó azzal riogatott, hogy az ellenzék olyan (civil) magyar fiatalokat küldene az ukrajnai háborúba, akik nem akarnak odamenni, nem mondott igazat: nem volt ilyen ellenzéki szándék, és civilek hadba hívása nem is történhet meg kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül.
„Ha a baloldal nyer, másnap megindulnak Ukrajnába a fegyverszállítmányok”
Az uniós tagállamok döntő többsége küldött már valamilyen hadi felszerelést Ukrajnába, térségünk országai közül szállít(ott) fegyvert Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia is, és egyiküket sem érte semmilyen retorzió Oroszország részéről.
Amikor Orbán a fenti mondatot kimondta, pontosan tisztában volt vele, hogy nem mond igazat: az országgyűlési választás másnapján, és utána még legalább egy (de inkább több) hónapig az előző kormány marad hatalomban, egészen addig, míg az új kormány tagjait az új összetételű parlament meg nem választja, és a kormányprogramot el nem fogadja. Az orbáni állítást csak az tehette volna igazzá, ha ő maga készül fegyverszállításra, hiszen a választás másnapján, és még jó ideig ő marad a miniszterelnök, a választás eredményétől függetlenül.
Hogy a választás másnapján fegyverszállítmányok indulhassanak Magyarországról Ukrajna felé, ahhoz a szóban forgó fegyvereknek, – a kiválogatási folyamatot követően – április 3-án már bevagonírozva kellett volna állniuk valahol a határ közelében, szintén az Orbán-kormány előzetes döntése alapján, hiszen ilyen döntést rajtuk kívül sem április 3. előtt, sem a választást követően még sokáig nem hozhat senki.
„Ha van orosz gáz, akkor van olcsó ellátás a magyar családoknak, és van rezsicsökkentés. Ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”
A „rezsicsökkentésnek” nevezett állami árszabályozásnak a létezése eddigi 8 éve alatt soha nem volt semmi köze az orosz gáz beszerzési árához: ez egy színtiszta politikai termék, valóságtartalom nélkül. Magát az árszabályozást egy 2013-as törvénymódosítással 2014-ben vezette be az Orbán-kormány, miután 2010-től kezdődően – a világpiaci árakhoz igazodva – több lépésben emelte a rezsiárakat a Bajnai-kormány idején kialakult árszinthez képest. A tényleges világpiaci gázár a „rezsicsökkentés” bevezetésétől egészen 2021. májusáig – egy egészen rövid időszaktól eltekintve 2018-2019 fordulóján – alacsonyabb volt, mint amennyit a magyar háztartások fizettek érte. Vagyis a „rezsicsökkentés” a tényeket tekintve rezsinövelés volt: miközben a kormány minden csatornán arról kommunikált, hogy megvédi a magyar fogyasztókat a magas energiaáraktól, valójában drágán adott el nekik valamit, amit olcsón vett, és ezzel a trükkel az állami nagykereskedő meg néhány kormányközeli magánvállalkozás százmilliárdos extraprofitra tett szert.
2021 májusától a világpiaci árak magasabbak, mint a „rezsicsökkentett” tarifa, de annak, hogy mennyit fizetünk, most sincs köze az orosz gáz árához.
