Közel két évtizedes trend fordult meg Makón azzal, hogy ismét megjelentek a társasház-építési beruházások – olvasható Sófalvi Örs, Makó főépítészének tájékoztatójában, amelyről a szerdai testületi ülésen tárgyalnak. A város főépítésze szerint a rendezési terveknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a változó piaci igényekhez és biztosítaniuk a település fenntartható fejlődését.
A főépítész szerint a jelenlegi előírások nem minden esetben biztosítanak kellő rugalmasságot a gyorsan változó piaci környezethez való alkalmazkodáshoz, ezért a szabályozás felülvizsgálata több területen is indokolttá válhat. Ilyen lehet például az önálló rendeltetési egységek számának korlátozása, illetve a gépkocsitárolásra vonatkozó előírások szigorítása.
Utóbbi kérdés azért is fontos, mert rövid idő alatt jelentős többletterhelés jelentkezhet a városi infrastruktúrán, ha egy-egy beruházás nyomán megnő az ingatlanokhoz kapcsolódó gépjárművek száma.
Sófalvi ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy településfejlesztési szempontból kifejezetten kívánatos lenne az eddig hiányzó beruházások támogatása. A lakásépítések ugyanis hozzájárulhatnak a makói lakásállomány bővüléséhez, és a lakhatási lehetőségek javításával a város népességmegtartó képességét is erősíthetik.
A tájékoztató kitér a tervezett lakások méretére is. A 30–50 négyzetméteres lakások a főépítész értékelése szerint családok számára kevésbé élhetők, és inkább a kétfős háztartások, illetve az apartmanjellegű hasznosítás irányába mutatnak. A főépítész szerint ezért a fejlesztések értékelésekor nem elegendő kizárólag a beruházások számát és a létrejövő lakások mennyiségét figyelembe venni. Azt is mérlegelni kell, hogy az új épületek milyen hatást gyakorolnak a környezetükre, a közlekedésre és a városi infrastruktúrára.
A belterületek határain is jelentkezhetnek problémák
A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy a társasházépítések megjelenése csupán átmeneti fellángolás-e, vagy valóban a városiasodás újabb lépcsőfokát jelenti Makó számára. Amennyiben tartós marad a trend, a helyi építési szabályozásnak is alkalmazkodnia kell az új helyzethez. A főépítész szerint különösen fontos lesz a városi építésügy koordinációjának megfelelő alakítása.
A beruházások egyúttal olyan infrastrukturális hiányosságokra is ráirányíthatják a figyelmet, amelyek a belterületek határain jellemzők. Ezek a problémák már rövid-középtávon is visszavethetik a fejlesztéseket.
Az érintett területek költséges fejlesztéseket igényelhetnek: ilyen lehet a közterületi csapadékvíz-elvezetés kiépítése, a közműhálózat fejlesztése, vagy az utak megépítése.
About the Author
