Jelenleg a talaj fölső rétege hazánk nagyobb részén kedvező nedvességtartalmú az őszi vetések számára. Azonban a mélyebb rétegek továbbra is rendkívül szárazak, ismétlődő csapadékra lenne szükség a következő hetekben, hónapokban a hiány mérsékléséhez – közölte friss elemzésében a HungaroMet.
A múlt hét közepe óta nedves levegő örvénylett hazánktól keletre, majd délre, e miatt nálunk is sok volt a felhő, de csapadék csak kisebb mennyiségben alakult ki. A talaj felszínközeli rétege többnyire kedvező víztartalmú, de a Duna-Tisza közén és a délkeleti határszélen vannak száraz területek. A 30 cm-nél mélyebb rétegekbe azonban csak a Zalai dombság területén jutott a nedvességből, hazánk túlnyomó részén a középső és mélyebb talajrétegek továbbra is rendkívül szárazak.
A repce és az őszi kalászosok fejlődéséhez hazánk nagy részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, száraz területek a Duna-Tisza közén és a délkeleti határszélen vannak. November elején folytatódott az átlagosnál kissé enyhébb idő többfelé kisebb esőkkel. A Duna-Tisza közén és a délkeleti országrészben volt száraz a talaj fölső része, másfelé kellő nedvességet találtak az őszi vetések.
Bár szeptember első felében és szeptember 11-én többfelé hullott eső, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlen volt. Míg a nyugati országrészben 30–50 mm csapadék hullott, az Alföldön többnyire 10 mm alatt maradt a mennyisége, így országos átlagban az idei lett a hetedik legszárazabb szeptember 1901 óta. A repce csak a nyugati országrészben kapta meg a keléshez szükséges csapadékot, az Alföldön ez a növény már kikerült a termesztésből – olvasható a HungaroMet csütörtökön publikált elemzésében.
About the Author
