Pixabay
Kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a kormány – jelentette be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök. A nők elleni erőszak visszaszorítását célzó intézkedéscsomag részeként szigorítanák a büntetőjogi szabályokat, megerősítenék a távoltartást, és különleges bánásmódot biztosítanának a kapcsolati erőszak áldozatainak. A probléma súlyosságát országos rendőrségi adatok is alátámasztják: 2019-2023. között több mint 3300 kapcsolati erőszakhoz köthető sértettet regisztráltak. Egy 2026-ban megjelent szegedi kutatás azt mutatta ki, hogy a Csongrád-Csanád megyében vizsgált súlyos életellenes bűncselekmények több mint 40 százaléka kapcsolati erőszakhoz kötődött.
Magyar Péter kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását
Átfogó intézkedéscsomagot jelentett be a nők védelmében Magyar Péter miniszterelnök. A csütörtöki bejelentés szerint a kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, emellett több jogszabályi változtatást is előkészítenek.
A tervezett intézkedések között szerepel a büntetőjogi szabályok szigorítása, a távoltartás megerősítése, valamint az intim felvételekkel való visszaélés önálló bűncselekményként történő szabályozása. Megerősítenék a szexuális önrendelkezés védelmét is, és egyértelművé tennék, hogy szexuális cselekményre csak a másik fél önkéntes beleegyezésével kerülhet sor.
A kapcsolati erőszak áldozatai különleges bánásmódban részesülnének a büntetőeljárások során. Magyar Péter a bejelentésében arról beszélt, hogy szakértői becslések szerint évente mintegy 50 nő veszíti életét párkapcsolati erőszak következtében Magyarországon. A miniszterelnök szerint az állam feladata nemcsak az elkövetők felelősségre vonása, hanem a bántalmazások megelőzése és az áldozatok védelme is.
Az intézkedéscsomag részeként módosítanák az úgynevezett szívhangrendeletet, megszüntetnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerősítenék a várandós nők támogatását, és fellépnének a menstruációs szegénység ellen is.
Az Isztambuli Egyezményt az Európa Tanács 2011-ben fogadta el. A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését, illetve felszámolását szolgáló nemzetközi megállapodást Magyarország 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta. 2020-ban a fideszes kétharmad kifejezetten elutasította a megerősítését.
Öt év alatt több mint 3300 kapcsolati erőszakhoz köthető sértett
A probléma nagyságáról 2024-ben az Átlátszó is részletes adatokat közölt, miután közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. A rendőrségi statisztikák szerint 2019 és 2023 között összesen 3354 embert regisztráltak kapcsolati erőszak bűncselekmény sértettjeként. Az áldozatok döntő többségénél jelenlegi vagy korábbi partner követte el a bűncselekményt.
Csak 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség kapcsolati erőszakkal összefüggésben. A sértettek 60,9 százaléka házastársi vagy élettársi kapcsolatban állt az elkövetővel a bűncselekmény idején vagy korábban.
A szexuális bűncselekmények esetében is jelentős számokat találtak. 2023-ban 369 szexuális erőszak sértettje és 362 elkövetője szerepelt a rendőrségi nyilvántartásban, míg szexuális kényszerítés miatt 73 sértettet és 60 elkövetőt regisztráltak.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények száma még ennél is magasabb volt: 2023-ban 7654 ilyen esetet tartottak nyilván. Ezek közül minden hetedik kapcsolati erőszaknak minősült.
Az Átlátszó által megszerzett adatok az eljárások eredményességéről is árulkodnak. A kapcsolati erőszak, a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés miatt 2019 és 2023 között indított büntetőeljárások mindössze 29 százaléka végződött vádemeléssel. Az ügyek 52 százalékában megszüntették a nyomozást.
A kapcsolati erőszak esetében még alacsonyabb, 27,5 százalékos volt a vádemelések aránya. Szexuális erőszaknál 34, szexuális kényszerítésnél pedig 24,4 százalék.
Az adatok értelmezésénél fontos, hogy a rendőrségi statisztikák a hatóságok látókörébe került eseteket mutatják. A fel nem jelentett, illetve más okból rejtve maradó bántalmazások nem jelennek meg bennük.
Csongrád-Csanád megyében is a súlyos bűncselekmények jelentős része kapcsolati erőszakhoz köthető
A témának konkrét megyei vonatkozása is van. Pásztor Gergely, a Szegedi Tudományegyetem doktorjelöltje 2026-ban a Belügyi Szemlében publikált tanulmányában a Csongrád-Csanád megyében elkövetett súlyos, életellenes bűncselekmények társas hátterét vizsgálta.
A kutatás a 2014 és 2024 közötti időszakot dolgozta fel. A szerző a Szegedi Törvényszék aktáiból indult ki, és az emberöléseket, azok kísérleteit, az életveszélyt okozó testi sértéseket, valamint a halált okozó testi sértéseket elemezte.
A kiinduló 91 ügyből a módszertani szűrést követően 82 került a végső mintába. Az eredmények szerint a vizsgált ügyek 41,6 százaléka, vagyis 36 eset kapcsolati erőszak szempontjából releváns volt.
A befejezett emberöléseknél még magasabb arányt találtak: a 20 vizsgált ügyből tíz, vagyis az esetek fele kapcsolati erőszakhoz kötődött. Az emberölés kísérleténél 29 ügyből 15 bizonyult relevánsnak.
A kutatás nem kizárólag a házastársak és élettársak közötti erőszakot vizsgálta. A szerző a büntető törvénykönyv kapcsolati erőszakra vonatkozó tényállásából indult ki, így a vizsgálatba bekerültek a korábbi házastársi és élettársi, a vérségi, valamint bizonyos közös háztartási kapcsolatok is.
A 36 releváns ügyből 13 élettársi kapcsolatban, 11 házasságban történt. Három esetben szülő és gyermek, egy esetben testvér, egy alkalommal após és vej között állt fenn kapcsolat. Öt ügyet a kutató külön határesetként sorolt be.
Évente átlagosan egy kapcsolati emberölés a megyében
Pásztor Gergely a megye lakosságszámát is figyelembe vette. A KSH adatai alapján Csongrád-Csanád megye átlagos népessége 2014 és 2024 között 398 401 fő volt.
A kutatás szerint a kapcsolati erőszakhoz köthető emberölések aránya évente 0,25 eset volt százezer lakosra vetítve. A megye teljes lakosságára átszámítva ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban évente átlagosan egy ilyen emberölés történt.
A tanulmány egy másik figyelemre méltó eredménye az elkövetők előéletéhez kapcsolódik. A 36 releváns ügy elkövetői közül 18-an, vagyis pontosan a felük büntetlen előéletűek voltak.
A kutató hangsúlyozza, hogy az eredmények nem alkalmasak általánosításra, és kizárólag a vizsgált megyei ügyekre, illetve időszakra vonatkoztathatók. A tanulmány nem ad választ arra, hogy a 36 kapcsolati erőszakhoz köthető ügyben hány nő és hány férfi volt az áldozat, illetve az elkövető.
Nemcsak az emberölések jelentenek problémát
Pásztor Gergely kutatása a legsúlyosabb, bíróság elé került életellenes bűncselekményekre összpontosított. A vizsgálat tehát nem mutatja meg a kapcsolati erőszak teljes megyei kiterjedését. A fenyegetések, a zaklatás, a rendszeres fizikai és lelki bántalmazás, valamint a szexuális erőszak egyéb formái nem tartoznak a tanulmány által vizsgált ügyek teljes körébe.
About the Author
