Visszaemlékezésekből és néprajzi kutatásokból úgy tudni, hogy a 18-19. században élt Makón egy öreg férfi, akit ,,Teknőkaparónak” neveztek. A férfi több bekövetkezett eseményt, változást is megjósolt, nem csak világi, hanem helyi viszonylatban is.
Egyes források szerint ,,Teknyőkaparó” Makón született és itt is lakott. Akik ismerték az öreg táltost, azok adtak a véleményére, úgy hitték, hogy jaj annak aki összeveszik vele. Hogy neve a családnevét jelentette-e vagy a foglalkozását, nem tudni; állítólag János, István vagy Péter volt a keresztneve. Főleg az újvárosiak és a Szentlőrinc városrésziek (a jelenlegi Juhász Gyula, Bartók iskola környéke) hivatkoztak rá:
,,Mögmondta mán régön a Teknyőkaparó, oszt csakugyan úgy is lött.”
Számos legenda övezte körül, misztikus személynek tartották. Azt gondolták, hogy táltos lévén többek között helyváltoztató képessége is van: forgószélben tűnt el, Berlinből kalácsot, Pestről hagymát hozott, Szegeden pedig a polgármesternél ebédelt.
A Teknőkaparó főleg a környéken dolgozhatott, hiszen a Tisza-mentén ismerik a nevét, hallottak róla, ám a homoki vidéken, Mórahalom környéken már nem.
Állítólag első jóslata az 1821-es makói árvizet jelezte:
“Olyan nagy árvíz gyün ránk, hogy a Száraz utcán Barna halász harcsát halász.” A Száraz utca a mostani Aradi utca lehetett. Az öregek szerint Barna nevű halász lakott azon a tájon.
Makóval kapcsolatban elmondta, hogy ha egy utcában felépül a harmadik templom, akkor kitör egy nagy háború. Így is történt: Szent László napján felavatták az Újvárosi katolikus templomot (1914), azon a nyáron ki is ütött az első világégés. Szintén ehhez köthető, hogy nagy háborút jelent, amikor a király autón robog keresztül a városon – Károly román király, a háború hírére átautózott a Szegedi utcán a hazájába.
Megjövendölte, hogy a környékbeliek egy igazságosztó király eljövetelét várják, talán várják még most is.
A világ változásaival kapcsolatban a következőket mondta:
- Kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni, mög lőcstelen kocsik szaladgálnak. A vasmadarak meg is tojnak, és akkor robban, összedűlnek a házak.
- A kocsik az országúton úgy közleködnek, hogy egymást tapossák.
- Össze lösz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na.
- Minden utcasarkon kocsma lösz, minden sarkon bót lösz, minden utcasarkon kupleráj lösz.
- Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül.
- Szemérmetlenködnek, nem ismernek szégyönt a nők.
- Él három hétig a férjével, és már odébbáll. A gyerek ott a nyakba. Az ártatlan sikoltozik: ki az anyja, ki az apja?!
- A tizennégyes háború semmi, a másik háború semmi, a harmadik háború lesz a valami. Lesz olyan háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért a Rákos mezejin. Annyi nép marad mög, hogy egy fa alatt elfér. De mikor a napkeleti bölcsek gyünnek, avval nem bír senki.
- Vége lösz a bujdosó betyárok világának, osztán majd az úri betyárok gyünnek, azok aztán felménnek lakni az emeletre.
A visszaemlékezésekről, jóslatokról bővebben ide kattintva olvashat.
Teknőkaparó emlékezetét tavaly ősszel beválasztották a Csongrád-Csanád vármegyei értékek közé.
A cikk első megjelenése 2016. március 16-án volt.
(Fotó: archív)
