A Momentum szegedi alelnöke, Halász Noémi, földtudományi szakember szerint a makói gázkitermelés sokkal nehezebb annál, mint ahogy Gulyás Gergely gondolja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy növelik a hazai gázkitermelést 1,5 milliárd köbméterről legalább 2 milliárd köbméterre, a mostani gázár mellett a makói palagáz kitermelése is megéri.
Halász Facebook oldalán azt írta: „A Makói-árok úgy nevezett „nem hagyományos/nem konvencionális” típusú tározó. Ezeket a szénhidrogéneket általában hidraulikus rétegrepesztéses módszerrel szokták kitermelni. A Makói-árok esetében rendkívül magas a nyomás, emellett pedig a hőmérséklet is, ami nem teszi lehetővé a hatékony hidraulikus rétegrepesztést.” Ez gyakorlatban azt jelenti, ugyan ugyanolyan kőzetrétegben tárolódik a gáz, mint a könnyen kitermelhetők esetében, azonban a terület sajátosságai miatt lehetetlen onnan kinyerni a nyersanyagot.
Halász Noémi azt is kiemelte, hogy jelenleg a világ legnagyobb palagáz kitermelőjénél – az USA-nál – sem adott a technológia az ilyesfajta kitermeléshez. „Az USA-ban állandóan kutatják a módszereket, lehetőségeket, ám egy-egy ilyen kutatás több milliárd dollárba kerül és évekbe telik. Rengeteg kőzettani vizsgálat (kimegyünk kalapálni szinttől mikroszkópi és kísérleti vizsgálatokig), próbafúrás, szeizmológiai vizsgálat, mérnöki, technolgóiai fejlesztés és nagyon sok más szükséges egy ilyen kutatáshoz.”
A szakember szerint mondhatja Orbán Viktor azt, hogy kiküldi a fürkészeket és portyázókat, azonban a legideálisabb esetben sem lenne elég Európa összes fúróberendezése az érdemi termelés megkezdéséhez.
Posztja végén Halász Noémi hozzátette:
„Tehát igen, van szénhidrogén a Makói-árokban, azonban jelenleg nem kitermelhető és minden bizonnyal nem érné meg azt az anyagi ráfordítást, ami kellene ahhoz, hogy egyáltalán felmerülhessen, hogy ott a közeljövőben kitermelés lesz. Abba bele se menjünk most, hogy egyébként a megszorításaikkal és a kaotikus extraprofit adó rendszerükkel nem igazán motiválják arra a bányászati cégeket, hogy szaladjanak és milliárdokat áldozzanak egy bukásra ítélt projektbe…”
Hasonlóképpen vélekedik erről Holoda Attila energetikai szakértő, aki szerint a nem konvencionális gázmezők kiaknázása Európában nem csak pénz, de technológiai kérdés is.
