A nap témája: 2023-tól megváltoznak az érettségi vizsgakövetelmények

A 2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást – fogalmazott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek a bejelentett változtatások kapcsán, amely lépéseket az érettségi vizsga követelményeiben a tárcavezető szükségesnek tart.

A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében középszinten saját kutatás alapján projektmunka is készíthető, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is.

Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amely a cikk szerint magában foglalja az internetes etikettet, az online zaklatás és adatvédelem témakörét is.

A vizuális kultúra tárgy esetében új tartalmak jelennek meg a vizsgakövetelményekben, mint a digitális eszközhasználat, technikai kép, videó. A középszintű vizsgán nem lesz írásbeli vizsgarész, hanem portfólió összeállítása lesz kötelező minden vizsgázó számára.

Változik a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is: magyarból a szövegértési feladatsorba nyelvtani ismeretek is belekerülnek. 

A történelem esetében a tantervhez igazodva megnövekszik a magyar történelem aránya. Továbbá az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként fogja egyesíteni a magyar és az egyetemes történelmet.

A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól már mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények lesznek érvényesek.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »