A 444 mutatta be a Freedom House legújabb jelentését, amiben azt állapították meg, hogy Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé.
Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá.
2015 előtt még szilárd, nemrég pedig félig szilárd demokráciaként tekintettek hazánkra, ezt azt jelenti, hogy rövid idő alatt példátlan zuhanást produkáltunk, amire még nem volt példa a 25 éve létező jelentés történetében.
Kiemelik, hogy tavaly a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. S, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, Orbánék „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára. Az idei felhatalmazási törvénnyel pedig újfent távolabb lépett Magyarország a demokráciáktól.
Az összeállítás szerint a végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):
- mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
- hogyan zajlanak a választások (4,25)
- a civil szektor állapota (4,50)
- a média függetlensége (3,25)
- önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75),
- az igazságszolgálatás állapota (4,75),
- korrupció (3,50).
Az adatok részletes elemzése után egyébként megállapítják, nem szabadna az állampolgárok megfigyelésére alkalmas eszközöket eladni a hibrid rezsimeknek és az autoriter államoknak, vagyis Magyarországnak sem.
