A válságkezelés alatt kiugróan nőttek a kormányzat saját magára fordított kiadásai, míg az egészségügyre még a válságban sem jutott az uniós átlagnak megfelelő pénz – írja a Népszava.
Tavaly a koronavírus-járvány nyomán jelentősen megnőttek az egészségügyi kiadások: a raktárakban porosodó lélegeztetőgépekre 300 milliárd forintot költöttünk, míg a kínai vakcinákra több tízmilliárd jutott.
2020-ban a magyar állam 2833 milliárd forintot fordított egészségügyre, ami ugyan történelmi rekord, de még így is elmarad az uniós átlagtól, amennyiben az egészségügy GDP arányos kiadásait vizsgáljuk.
A 2019-es 4 százalék után tavaly a GDP 5,9 százaléka ment erre a célra Magyarországon, ugyanakkor ez még mindig messze van a 7,1 százalékos, 2019-es uniós átlagtól.
A kormány szeptember végén Parlament elé terjesztett, 2020-as költségvetési beszámolóból (zárszámadás) az is kiderült, hogy tavaly bürokráciára, vagyis az állam működésére fordított kiadások is rendkívül nagymértékben nőttek.
Összesen 5215 milliárd forintot költöttek, ami ezer milliárdos növekedés egyetlen év alatt.
A lap megjegyzi, uniós összehasonlításban már a válság előtt is Magyarországnak volt az egyik legdrágábban működő kormánya és államigazgatása: míg 2019-ben hazánkban 9 százalék ment az állam működésére, tavaly már a bruttó hazai jövedelem 10,9 százalékát költötte magára az állam.
Honvédelmi kiadásokra tavaly 565 milliárd forint jutott – ez 80 milliárdos növekedés egy év alatt – így az a GDP 1,2 százalékára rúg.
A koronavírus-járvány idején sok pénzt jutott az egyházakra és a sportra is. A hitéleti támogatásokra a kormány 230 milliárd forintot költött, ez háromszorosa a 2019-es összegnek.
Sportra 2020-ban 527 milliárd forintot költött az Orbán-kormány, ez a GDP 1,1 százaléka. Ez szintén jelentős növekedés az előző évi 408 milliárd forinthoz képest. Arról már nem is beszélve, hogy ebben a tételben a társasági adó átirányításából származó TAO-támogatások nem szerepelnek, ugyanis azt a kormány nem kiadásként számolja el.
