Idén az 1957-ben született korosztály érte el a korhatárt. Megnéztem, hányan voltak, s hogy hányan élnek közülük. Igazak azok a korábbi statisztikák, amelyek szerint a férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazást. Az egyik legfontosabb kérdés tehát a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítása lenne – fogalmazott Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a Népszavának adott interjújában.
Az elnök szerint nem átgondolt, és a társadalmi igazságosságtól is messze van, amikor például azt mondják, hogy a nyugdíjba vonulás időpontját a születéskor várható élettartam alapján kellene meghatározni, hiszen egyrészt egy nyolcvan év múlva bekövetkező állapot alapján akarnak ma döntést hozni, másrészt minden korszerű közgazdász tudja, hogy a felosztható termékek vagy jövedelmek összessége nem a létszámtól függ, hanem a termelékenységtől, versenyképességtől, hatékonyságtól.
Jelenleg mégis inkább egyre több embert akarnak benntartani az aktív foglalkoztatotti körben például azzal az ösztönzővel, hogy a korhatár után dolgozók, ha nem mennek nyugdíjba, évi hat százalékos nyugdíjemelést kapnak.
Karácsony Mihály szerint azonban Magyarországon már így is roncsokat kap a nyugdíjrendszer.
A szakember bírálta, hogy míg a KSH adatai szerint a nettó átlagkereset ma Magyarországon 352 ezer forint, az átlagos nyugdíj ennek kevesebb mint fele, mindössze 164 ezer forint.
Azt gondolom, vissza kellene térni a 90-es években alkalmazott bérindexálásra, vagyis, hogy az előző évi átlagbér emelkedés mértékének feleljen meg a nyugdíjak éves emelkedése is – mondta, majd kiemelte egy javaslatukat, ami egy jobbikos kezdeményezéshez hasonlóan lehetővé tenné az szja egy részének továbbítását a szülők irányába.
