Az ársapka torzítja a piacot, más termékek árát mesterségesen megdobja és így még tovább gerjeszti az inflációt – erről beszélt Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbes-nak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderült, hogy az áruházláncnak évente akár 11 milliárd forintos veszteséget is okozhat az intézkedés, de semmiképp nem akarják elhagyni a magyar piacot.
A tojás és a krumpli hatósági ára kapcsán Pálinkás azt mondta, hogy már hetekkel korábban sejtették, hogy lesz valami, nem érte őket teljesen váratlanul. Az intézkedés sebessége, illetve a termékszelekció viszont igen. Bár szerinte a tojás és a burgonya esetében most egyszerűbb volt az átállás, mint a korábban bejelentett ársapkák esetében, sok időt azonban nem kaptak erre.
Pálinkás szerint egy-egy ilyen bejelentés nagyon meg tudja zavarni a piacot, az elmúlt időszaknak pedig az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekedik, és mesterséges lesz a kereslet.
„Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt”
– mondta a vezérigazgató.
Arra kérdésre, hogy szerinte meddig tartanak majd az ársapkák, Pálinkás azt mondta, hogy erről csak spekulálni tudna. Viszont mindig igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy milyen hatásokkal kell majd szembenézniük emiatt.
„A hatósági áras csirkemell filé, amit nekünk árulni kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, (…) de a maradék részekkel is kezdenie kell valamit a beszállítónak”
– mutatott rá Pálinkás. Szerinte ilyenkor a beszállítónak két opciója van: vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége.
„Ezért van kevés csirke, és ezért van az, hogyha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni”
– mondta Pálinkás, aki szerint itt az a nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e.
„Szerintünk abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban nyílik a beszerzési árolló, és még biztos nem vagyunk a folyamat végén.”
A vezérigazgató úgy számol, hogy még sok inflációs ütem lesz, bár talán már kisebb mértékűek, de egyre inkább ki fog nyílni ez az olló, és
egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés.
Azt is kifejtette, hogy az ársapkák esetében szerinte a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást tudott generálni, viszont „mostanra látszik, hogy milyen ártorzító hatásuk van”. Pálinkás szerint így
előbb-utóbb ki kell majd vezetni ezeket, „mert elkezdtek nagyon-nagyon elmenni a beszerzési árak”.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy eddig az ársapkák miatt hétmilliárd forint a veszteségük, de ez év végére fel fog menni 11 milliárdra. Az azonban továbbra sincs napirenden, hogy kivonuljanak Magyarországról, sőt most fognak megnyitni egy új központi raktárt Szigetszentmiklóson.
