A nap témája: Alig dolgoznak fiatal tanárok Magyarországon

Az általános iskolákban legutóbb 6 százalék volt a 30 év alatti pedagógusok aránya – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2021/2022-es tanévről szóló friss adataiból, amit a Népszava szemlézett. A 6 éves kortól kötelező beiskolázás egyik kétségtelenül negatív hatása, hogy az elsősök körében buktak a legtöbben.

A KSH adatai alapján az általános iskolákban dolgozó főállású pedagógusok körében csupán 6 százalék volt a 30 évesnél fiatalabbak aránya az előző tanévben, ami 4552 főt jelent a 74,5 ezres összlétszámból.

Az általános iskolai pedagógusok relatív többsége (48 százaléka) az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott.

Közülük a legtöbben (13,6 ezren) 55-59 évesek, ez 18,3 százalék. A 60. életévüket is betöltött pedagógusok aránya pedig 11,8 százalék.

A lap azt írja, a tanulók számát tekintve 1,8 millióan vettek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben, ami 12 százalékos csökkenés 2010 óta.

Az óvodai férőhelyek száma 387 ezer volt, mintegy ezerrel több, mint az előző évben, ugyanakkor a kihasználtság egyre csökken: 2010-ben még 91 gyermek jutott száz óvodai férőhelyre, az idén zárult tanévben pedig 82.

Az adatokból az is kiderült, hogy a 6 éves óvodások aránya a 2019-es 63,7 százalékról 50,6 százalékra csökkent a tavalyi tanévre.

A Népszava azt írja: szakértők arra figyelmeztettek, hogy

az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, amit igazolni látszik az is, hogy az évismétlők aránya az első évfolyamon volt a legmagasabb (4,6 százalék), míg a többi évfolyamon 1-2 százalék vagy ennél is kevesebb.

Tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók száma is, a 2021/2022-es tanévben 97,3 ezren voltak, míg egy évvel korábban 92,8 ezren.

A felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 2021-ben 32,9 százalék volt, ami még mindig elmarad a Magyarország által 2020-ra kitűzött céltól, vagyis a 34 százaléktól.

Az uniós átlag 41,2 százalék, amelytől a magyar érték 8,3 százalékkal marad el. Az új európai célkitűzés, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 45 százalékot.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Makóra hozott adományokat Magyar Péter

Csongrád-Csanád megyében zárta a négy hetes Mennyből az angyal jótékonysági rendezvénysorozatát a Tisza Párt, illetve Magyar Péter. Az EP-képviselő különösebb bejelentés nélkül Makóra is eljött hétfőn.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »