Az eddigi hivatalos közlések alapján hazánk az egyetlen, amelynek 10 százalék feletti a halálozási rátája, nem alacsony a GDP-je, és nem volt túlterhelt az egészségügye sem.
A koronavírus-járvány adatait elemezve azt vizsgálták, hogy mely országoknál volt eddig magas a halálozási ráta. Ilyenkor a megbetegedettekhez képest sok volt a vírusnak tulajdonított halottak száma. Három fő csoportot lehet találni – írta a Portfolio.
Az egyik csoportban a járvány felfutó szakaszában lévő, fejletlen, vagy gyenge adatszolgáltatású országok találhatók. A másik csoportba azok az országok kerültek, akiknél túlterhelődött az egészségügyi rendszer. A harmadikba pedig összesen egy ország tartozik: Magyarország.
A járvány adatait a Johns Hopkins Egyetem gyűjti, és folyamatosan figyeli a koronavírus halálozási rátáját is.
Az országok többségében 5 százalék alatt van a nyers halálozási arány (elhunytak száma a diagnosztizált betegekhez képest). Itt viszonylag alapos tesztelést végeztek, és így a betegek időben kaptak megfelelő kezelést, vagy izolálták őket, és emiatt nem terjeszthették a betegséget.
A legtöbb országban a bevezetett korlátozó intézkedések (kijárási tilalmak, higiéniás szabályok, távolságtartás, stb.) is fontosak voltak a járvány lassításában. Számos országban sokat segített, hogy a vírus később érkezett hozzájuk. Ezeken a helyeken már időben tudtak intézkedni. Ugyanakkor a tömeges megbetegedéssel küzdő országokban az egészségügy túlterhelődése miatt nem tudtak megfelelő ellátást biztosítani.
Az adatokból látszik, hogy a már felkutatott esetek mellett még jelentős számban lehetnek nem felderített betegek is. A legtöbb ország jelentései eljutnak a JHU-hoz, de pl. Észak-Korea nem szolgáltat adatokat.
Magyarország az egyetlen, amelynek 10 százalék feletti a halálozási rátája, nem alacsony a GDP-je sem, és nem volt túlterhelt az egészségügye sem.
A hamar bevezetett korlátozások, a lakosság fegyelmezettsége sokat fékezett a járványon. Ugyanakkor a „kontaktkutatások és tesztelések során kifejezetten sok koronavírusos beteg nem kerül be a járványügyi rendszer látókörébe. Ennek egyik oka, hogy hosszú ideig igen kevésnek tűnt a tesztek száma a népesség arányában, ami még most is az alacsonyabbak közé tartozik régiós összevetésben” – írja a portál.
A Portfolio megjegyzi, hogy számos esetről lehetett hallani, amikor a beteget csak későn tesztelték, akár két héttel a tünetek megjelenése után. Sokakat nem, vagy csak késve teszteltek. Az országos reprezentatív felmérés alapján
„Magyarországon 30-80 ezer koronavírusos beteg lehetett, ami legalább tízszeres különbség a diagnosztizáltakhoz képest”.
Más országokban sokkal nagyobb arányban derítették fel a betegeket.
„Ha Magyarországon nem 3700 beteget diagnosztizáltak volna, hanem kétszer ennyit, akkor a nyers halálozási ráta nem 13% lenne, hanem csak 6,5%-os, ami már teljesen beleillene a világátlagba. A valós halálozási rátánk azonban megnyugtató módon (ahogy az országos mérésből következtetni lehet) valahol 1% körül lehet, összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal”.
