A nap témája: Béremelés helyett még több vendégmunkással kezelné a kormány a munkaerőhiányt

Az újfent kiújuló munkaerőhiány miatt újra egyre több a külföldi vendégmunkás a magyar munkaerőpiacon – írja a Népszava. Elsősorban összeszerelői munkára érkeznek Magyarországra többségében ukránok és szerbek, de nem ritka a távol-keleti vagy a latin-amerikai munkás sem a gyárakban a lap szerint.

A vendégmunkások áradata pedig csak fokozódni fog az elkövetkező időszakban, mivel Szijjártó Péter miniszter július elején jelentette be: lehetővé teszik, hogy harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül. Az erről szóló kormányrendelet szeptember 1-jén lép hatályba és egészen a veszélyhelyzet végéig a külgazdasági miniszter fog felelni a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért.

Emellett szintén a külügyminiszter jelentette be azt is bő egy hónapja, hogy a kormány döntése alapján a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett.

A szakszervezetek szerint azonban ezek a külföldi vendégmunkások nem sokáig maradnak meg egy helyen, óriási a fluktuáció, a magyar gazdaságnak azonban kiszámíthatóságra lenne szüksége. Gyakran megesik, hogy a Magyarországra behozott vendégmunkásokat néhány hónap elteltével már valamelyik nyugat-európai vagy akár lengyel gyárban láthatnánk viszont. Ennek megfelelően hosszú távon nem lehet ezzel a módszerrel kezelni az ország fokozatos elnéptelenedéséből adódó súlyos munkaerőhiányt.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának elmondta azt is, hogy ezek a külföldi munkások a magyar nyelv ismeretének a hiányában nem tudnak pár hónap alatt megfelelően betanulni, legtöbbször az egyszerűbb utasításokat sem értik, ami munkahelyi balesetekhez és silány minőségben elvégzett munkához vezet tapasztalataik szerint. Emellett a magyar dolgozóknak sem egyszerű együtt dolgozni ezekkel az emberekkel, mivel nagyon komolyak a kulturális különbségek, ráadásul a munkáltatók legtöbbször a magyar munkavállalókkal szemben vetik be őket akár sztrájktörésről, akár a munkakörülményekkel kapcsolatos tiltakozásról van szó.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Folytathatja munkáját a makói gyepmester

A napokban a Makói Kistérség Többcélú Társulása újra megbízta a vállalkozót 2025. szeptember 30-ig, 1,6 millió forintért. A nyári videó miatt egyelőre nem állapítottak meg állatkínzást, ezért a hódmezővásárhelyi vállalkozó tovább üzemeltetheti a gyepmesteri telepet.

Tovább olvasom »