A nyerési esélyek és a politikai kapcsolatok összefüggését vizsgálta a magyarországi közbeszerzéseken a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legújabb kutatási programjában, az eredményekről az igazgató, Tóth István János számolt be a G7 oldalán.
Mint írja, az Európai Unió és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) régóta vizsgálja a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Az ilyen vizsgálatok egyik legfontosabb mutatója, hogy a tenderek hány százalékánál fordult elő, hogy csak egy ajánlat érkezett be, a magasabb arány magasabb korrupciós kockázatra utal.
Magyarországon ma – az EU adatai szerint – a tenderek 39 százalékánál fordul elő ez, míg az EU által toleráltnak tekintett szint 20 százalék alatti.
A CRCB elemzésében az Elios Zrt. (amelynek korábban a miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt), a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és Herceghalom Interat Zrt., illetve Simicska Lajos és Szíjj László cégeit vette górcső alá: megnézték, hogy milyen eséllyel nyertek a közbeszerzéseken a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) előtt és alatt.
Arra jutottak, hogy
,,a NER-es korszakokban a nyerési esélyük mindegyiknél többszörösen meghaladta a nem NER-es időszakét. Ha egy cégre számítjuk ezt az arányt, és eltekintünk attól, hogy az adott cég hány közbeszerzésen indult vagy hányat nyert meg, akkor több mint hétszer nagyobb nyerési eséllyel nyert egy cég amikor „nyeregben volt”, azaz a NER-es korszakában, mint előtte vagy utána.
Ezt a hétszeres növekedést tekinthetjük a NER egy cég nyerési esélyére gyakorolt hatásának is” – tette hozzá Tóth István János.
Mint írja, ,,ha számításba vesszük a tenderek számát is, amelyeken e cégek elindultak, akkor azt kapjuk meg, hogy átlagosan egy tendernél, amelyen egy NER-közeli cég elindult és nyert, milyen erősségű volt ez a hatás. Ekkor közel háromszoros növekedést kapunk”.