Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb jelentéséből kiderül, az arzén és az ammónium értéke is magas az ivóvízben a térségünkben. Farkas Éva, Makó polgármestere a mai testületi ülésen elmondta, az ivóvízminőség-javító program határidői a járvány miatt csúsztak, a ,,felelősség pedig mindannyiunké.”
Mucsi Tamás önkormányzati képviselő kérdésére a polgármester kifejtette: a 3,7 milliárdos beruházás 2015-ben műszakilag lezárták, erre utal a város honlapján olvasható közlemény. Sajnos a projekt által elvárt minőséget nem tudták teljesíteni, ami egyébként 3,1 milliárd uniós forrás volt, 600 millió forint kormányzati támogatás. Úgy fogalmazott:
,,a felelősség mindannyiunké.”
Ismertette, mivel hatályos vízjogi engedélyt nem adtak ki, az ivóvíz fogyasztásra nem volt alkalmas, monitoring indult el. Az első szakasz lejárta előtt egy héttel a kivitelező egyoldalúan felmondta a szerződést, ekkor a kormányhoz fordultak, hogy nyújtsanak segítséget a projekt további folytatására. 2019-ben elindult a második és harmadik szakasz, ezeket a KEVIÉP nyerte el. A járványügyi helyzet miatt határidőket módosítottak és ,,különböző akadályok léptek fel”. Farkas Éva január 10-án egyeztetésen vett részt az irányító hatóságnál, hogyan tudják ,,biztonságosan lezárni” a pályázatot.
A Délmagyarországnak a makói városháza azt közölte,
az ivóvízminőség-javító rendszer lényegében készen van. Egyelőre azért nem működik, mert a kivitelező most végzi a finombeállítást.
Mint azt megírtuk, 2020 végére az arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett települések száma tízre csökkent, ebből nyolc közvetlenül Makót érinti (Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák ) valamint Székkutast és a Békés megyei Nagybánhegyest.
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
