Öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni – derül ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításaiból.
A felvi.hu-n megjelent friss adatok alapján a Népszava azt írja,
11 978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent ezen a területen a tavalyihoz képest.
Az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre is összességében kevesebben, 99 192-en nyújtottak be érvényes jelentkezést, miközben ez a szám tavaly még 101,9 ezerre rúgott.
A jelentkezők között azoknak a száma is csökkent, akik úgy döntöttek, hogy első helyen jelölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot: ők most 8678-an vannak, míg 2021-ben 9791-en voltak. Ez 11,4 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest. A lap rámutat, a pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen.
2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Mindez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben alig haladta meg számuk a kétezer főt.
Az egyetemre felvételt nyertek nagyjából fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el, ráadásul azok közül is többen egy-két éven belül elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke lesújtónak nevezte az idei jelentkezési adatokat, szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására. Totyik egyenesen úgy fogalmazott, szerinte a fiatalok „beárazták” a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó.
Ugyanis egy pályakezdő pedagógus alapilletménye jelenleg nettó 150-160 ezer forint körül mozog.
Amíg ez nem változik, nem számíthatunk komoly javulásra. A szakszervezetek ezért is szeretnék, hogy a kormány ne halogassa tovább a tanárok bérrendezését.
