A nap témája: Ilyen rossz államháztartási adatok csak a Covid alatt és a Gyurcsány-kormány idején voltak

Utoljára a járvány alatt és a Gyurcsány-kormány idején láttunk olyan rossz államháztartási adatokat, mint amik most érkeztek. Az állami megtakarítások a szokásos év végi kormányzati kiköltekezés miatt romlottak – így értékelte a Forbes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államháztartás és a háztartások legfrissebb (egyelőre előzetes) pénzügyi számláit. Ezek alapján a lap szerint 2022 negyedik negyedévében az állam pénzügyi helyzete drasztikusan romlott, miközben a háztartásoké enyhén javult.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).

Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak: a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg. De még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány.

Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a Gyurcsány kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.

A mostani „bravúrt” a lap szerint a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat.

A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el. Az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »