A Btk-t kiegészítő rendelkezés igen általánosra sikerült, ez alapján viszont bizony komoly gondban lehetne néhány kormánytag, vagy akár Müller Cecília, országos tiszti főorvos is.
Mint azt megírtuk, a rendőrség az utóbbi napokban két embert is előállított rémhírterjesztés miatt. Kedden egy 64 éves férfit vittek el az otthonából, mert a hatóság szerint a Facebookon tett közzé valótlan tényállításokat, szerdán pedig Gyulán, a helyi Kossuth Kör vezetőjét, Csóka-Szűcs Jánost állították elő, ugyancsak egy Facebook-bejegyzés miatt.
Igazi gumijogszabállyal van dolgunk, ráadásul továbbra sem tudni, hogy mi is minősül rémhírnek, és mi nem.
Marad tehát támpontnak a Btk-t kiegészítő rendelkezés igen általánosra sikerült leírása:
„Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”
Az Alfahír gyűjtötte össze az elmúlt hetek érdekes kijelentéseit.
„Nyugodtan fertőzhetjük egymást össze-vissza”
„Azt is látjuk és tudjuk mondani, hogy valójában mi, akik itt a teremben jelen vagyunk, még ha a hölgyek kortalanok is, nyugodtan össze-vissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek, ha valaki nem beteg egyébként”
– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még március 19-én.
Természetesen március közepén már nagyjából mindenki tudta, hogy a betegség lefolyása nagyon sok fiatalnál korántsem olyan laza, mint amit Gulyás szavai sejtetni engednek, így kijelentése minimum a felelőtlenség kategóriájába esik. Különösen annak fényében, hogy épp a kormányzat – tegyük hozzá, teljes joggal – ezt követően egy sor szigorú korlátozást vezetett be, ezzel is csökkentve a társadalmi érintkezés mértékét és a járvány sebességét. A miniszter szavai viszont – maradva a jogszabály szövegénél – alkalmas lehetett arra, hogy a védekezés eredményét akadályozza, hiszen a betegséget bagatellizálta.
„Káros is lehet a maszkviselés”
A későbbiek fényében minimum különös Müller Cecília március végén tett kijelentése a maszkviselés kapcsán. Az operatív törzs tájékoztatóján azt mondta: csak az egészségügyi dolgozóknak kell feltétlenül maszkot viselniük, emellett a sebészi maszk megfelelő védelmet nyújt, ha nem végeznek invazív beavatkozást. Hozzátette: minden más esetben elég, ha a beteg viseli a maszkot, mert cseppfertőzéssel terjed a vírus.
Az országos tiszti főorvos akkor azon a véleményen volt, hogy még káros is lehet egy olyan szájmaszk viselése, a védettség hamis illúzióját kelti.
Kijelentésére nem sokkal később Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara is reagált:
„Tehát a koronavírusossal fertőzött betegeknél nem az az ajánlás hogy „biztos, ami biztos, hordják”, hanem azért kötelező hordani, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Egyébként pedig egyfajta védelmet, biztonságérzést ad és kifejezi hogy vigyázok magamra, és te is vigyázz magadra. Ezért biztos, hogy minden egyéb védőeszköz legfeljebb túlbiztosítás, de nem ártalmas”
Mint ismert, április végétől már szinte mindenhol kötelező volt a maszkviselés. Ennek fényében Müller egy hónappal korábbi maszkokkal kapcsolatos kijelentését értelmezhetnénk úgy – ahogyan a törvényben is áll – hogy az a „védekezés eredményességét akadályozza”?
Hiba lenne. Természetesen sem Gulyás Gergely sem Müller Cecília nem követett el rémhírterjesztést, vagy akadályozták volna a védekezést, egyszerűen csak tévedtek és rossz döntést hoztak egy adott helyzetben, amit későbbiekben korrigálni kellett.
„Álbiztonságot adó tesztelés”
Április 10-én Karácsony Gergely hozta nyilvánosságra azt a levelezést, amiben Sára Botond fővárosi kormánymegbízott nevében Vass Csaba helyettes fővárosi és megyei tiszti főorvos azt írta, hogy „szakmailag nem indokolt egy beteg tesztelése, ha másik intézménybe küldik őket”.
Az ügy előzménye az volt, hogy korábban több kórház is jelezte, csak negatív teszttel rendelkező beteget vesznek át másik kórházból vagy intézményből. Sáráék szerint viszont ez szakmailag megalapozatlan. Mint írják:
„A negatív teszt csupán azt jelenti, hogy a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható a vírus. Ez az eljárás álbiztonságot adhat, ill. fölösleges laboratóriumi vizsgálatokat, költségeket generál. Kérem, hogy a betegek átvételét/átadását ne nehezítsék meg az amúgy is járványos időszakban”
A Karácsony által nyilvánosságra hozott levelezésből az is kiderült, hogy a főváros már hetek óta kérte az kormány illetékeseit – így Sára Botondot is – hogy ne küldhessenek vissza a kórházak idős embereket az idősotthonokba negatív teszt nélkül.
Sáráék levele március 26-án született, két héttel később pedig Müller Cecília kiemelt és kötelező ellenőrzést rendelt el az idősotthonokban, április 30-án pedig Gulyás Gergely jelentette be, hogy kötelező tesztelni a kórházakból távozó és a beérkező betegeket, illetve az idősotthonok valamennyi dolgozóját.
Vagyis Sáráék „álbiztonságról”, „fölösleges laboratóriumi vizsgálatairól” és „költségekről” szóló levele – finoman fogalmazva – enyhén szólva is meghaladottá vált.
„Elegendő a védőfelszerelés”
„Jelenleg is van elég védőfelszerelés – maszk, kesztyű, védőruha – az egészségügyi intézményekben”
– mondta Pintér Sándor belügyminiszter február 7-én.
Szavait később számos kórházi szakember, intézményvezető és mentődolgozó cáfolta, szinte nem múlt el úgy nap márciusban, hogy ne hallottunk volna védőfelszerelés-hiányról. Március végén aztán maga a kormányzati propaganda adott frappáns választ az „elegendő védőfelszerelésről” szóló kijelentésre azzal, hogy az állami sajtóban szinte minden egyes szállítmányt kiemelten kezelve mindenki megtudhatta, épp hány millió maszk, védőruha vagy lélegeztetőgép érkezik a „fürkészek és a portyázók” jóvoltából.
Az már egy másik történet, hogy pontosan milyen minőségű védőfelszereléseket is szereztek be.
A fenti esetekből is látszik, mennyire veszélyes lehet egy nehezen vagy éppen sokféleképpen értelmezhető jogszabály, mindez egy olyan időszakban, amikor a közösségi médiát elárasztják a valódi álhírek és hagymázas összeesküvés-elméletek, amelyek már valódi veszélyt jelentenek a védekezés során.
