A nap témája: Közel 1 millió magyar nyugdíjasnak kellett a létminimum alatt élnie tavaly

A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott a szerény megélhetésre elegendő összegnél kevesebb állami nyugdíjat a Bankmonitor szerint.

A szegénység kockázata által leginkább fenyegetett társadalmi csoportok egyike a nyugdíjasoké, lévén a nyugdíjba vonulást követően nagyon gyakori a korábbi munkabérhez viszonyított jelentős jövedelemcsökkenés. A portál most azt vizsgálta meg, hogy tavaly a nyugdíjasok mekkora hányada kaphatott kevesebb állami juttatást a létminimum (egyelőre csak becsülhető) összegénél idehaza.

A KSH 2015-benszakmai okokból abbahagyta” a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közzétételét. Ezt követően egy független kutatóintézet, a Policy Agenda vállalta magára ezt a feladatot, így 2015. óta is van fogalmunk arról, hogy havonta mennyi pénzre lehet szükségük a különféle összetételű háztartásoknak a legalapvetőbb kiadások és azon túlmutató szerény igények finanszírozásához. Fontos, hogy a „létminimum” nem szegénységi küszöböt takar, hanem egy olyan jövedelemszintet, amely biztosítja a háztartás lakóinak számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését.

Ugyan a 2020-nál későbbi évekre vonatkozó számítások még nem elérhetők, mégis készíthetünk közelítő becsléseket a frissebb létminimum-értékekre. Ha az inflációval megnöveljük a 2020-as adatot, akkor megkapjuk, hogy

2023-ban már 160 100 forintra nőhetett az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimum-szintje.

A KSH által évente közzétett táblából kiolvasható, hogy hány nyugdíjas tartozott a nyugdíj mértéke szerint képzett különböző osztályokba. Mivel a becsült létminimum (havi 160 ezer forint) szintjénél éppen elhelyezkedik egy osztályhatár, így könnyedén megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjasok mekkora hányada részesült ennél kisebb összegű juttatásban. Az eredmény lesújtó:

tavaly több mint 914 ezer ember, vagyis a nyugellátásban részesülők 40,2 százaléka kapott a létminimum szintjénél kevesebb nyugdíjat.

Némileg árnyalja a képet, hogy a 13. havi nyugdíj révén a jogosultak februárban dupla juttatást kapnak, míg az esetleges évközi nyugdíjkorrekciók és a nyugdíjprémium tovább növelhetik az állami forrásból származó bevételüket.

Ha valaki 2023 januárjában 143 250 forint nyugdíjat kapott, viszont jogosult volt a fenti juttatásokra, akkor a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj következtében végül éppen évi 1 920 000 forint állami ellátásban részesült tavaly, ami 12 hónapra elosztva 160 ezer forintnak felel meg. Emiatt tehát 914 ezer főnél valójában kevesebben lehettek azok, akik elméletileg minden állami juttatást figyelembe véve is a becsült létminimum alatt helyezkedtek el, de még így is borzasztóan széles rétegről, feltehetően legalább 700 ezer emberről beszélhetünk – írta a Bankmonitor.

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Kiderült a makói Fidesz összes jelöltje

Lázár János feltöltött egy fotót az oldalára, amin rajta kívül kilenc fő látható, Farkas Éva mint polgármesterjelölt és még nyolcan, akik vélhetően a Fidesz képviselőjelöltjei lesznek Makón.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink