,,A stratégiák és programtervek lakhatással, energiahatékony felújítással kapcsolatos részei felületesek, nagyon alacsony ambícióval bírnak, a célkitűzések általánosak, vagy nincsenek, a tervezett beavatkozásokról szóló szinte minden részlet hiányzik. Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén” – ezt a lesújtó értékelést a Habitat for Humanity tette közzé a hazai lakás és házfelújítási, illetve korszerűsítési helyzetről.
A 444.hu írása szerint Magyarországon nagyon rossz állapotú házakban, lakásokban élünk, pazaroljuk az energiát. Pedig lenne uniós pénz a felújításokra, a kormány mégis vonakodik és az a kevés, amit ráköltenek, kevés embert ér el, és nem is feltétlenül azokat, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A magyarországi lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, ugyanakkor a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve. Összességében a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani
– figyelmeztet a Habitat for Humanity jelentése amit a 444.hu tett közzé..
Ez alapján kiderült, hogy jelenleg minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít. Ide tartoznak azok, akik a jövedelmük több mint negyedét energiára költik, és azok is, akik elmaradtak a rezsibefizetéssel. A szegénységben élők és a gyereküket egyedül nevelők különösen érintettek.
A szigetelés nélküli, huzatos lakások persze máshol is problémát jelentenek, Magyarország viszont nemzetközi szinten is rosszul áll, nálunk a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban.
A kormány uniós pénzt is költhetne erre a célra, mégis alig teszi, ami a Habitat szerint óriási hiba.
A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de pontosan nem tudni, ebből mennyi valósult meg.
Nem vitt közelebb a célhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból. Ez sokak számára segítséget jelentett volna, akiknek nincs alaptőkéjük belevágni egy ekkora projektbe. A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi alig 24 ezer lakást ért el, vagyis az összes lakás 0,5 százalékát.
Ezenkívül az Otthon Melege Programból támogattak energiahatékonysági beruházásokat: épületek, gáz-és távfűtési rendszerek felújítását, nyílászárók és háztartási gépek cseréjét. Az utóbbit leszámítva mindegyikre csak utólag lehetett pénzt kérni, vagyis a szegényebbeket eleve kizárták belőle. Ráadásul a szűk támogatási keret hamar kimerült
– írja a jelentés.
A 444.hu felhívja a figyelmet arra is, hogy a következő 6 évben még több uniós pénzt költhetnénk lakásfelújításra, például a járvány miatt létrehozott helyreállítási alapból. Itt az épületek energetikai korszerűsítése volt az Európai Bizottság egyik legfontosabb ajánlása, a kormányok egy része tehát jelentős beruházásokat tervez.
Ugyanakkor több állam, köztük Magyarország is nagyon visszafogott ezen a területen.
Ráadásul a helyreállítási terv energetikai részén még vágni is kellett, miután a kormány lemondott a kedvezményes hitelről, és csak a vissza nem térítendő támogatást kérte Brüsszeltől. (Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyta jóvá a kormány terveit.) A tagállamoknak a Hosszú Távú Felújítási Stratégiában kell bemutatniuk, hogyan fogják elérni, hogy az épületeik energiahatékonyak és karbonmentesek legyenek 2050-re.
A magyar stratégiát egy év csúszással, idén júniusban fogadták el, és csak annyit vállaltak, hogy 2030-ra évi 1 százalékról 3 százalékra növelik a lakóépületek felújítási arányát.
A részletek közt a már működő Otthonfelújítási Programot említik, ami szintén nem elérhető a szegényebbek számára.
