A koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet egy új vakcinafejlesztés, amelyről nemrég számolt be egy tanulmány a Nature folyóiratban – közölte a Facebook-oldalán Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.
A Duke Human Vaccine Institute kutatói egy újfajta vakcinát fejlesztettek, amely az állatkísérletes fázisban igen jó eredményeket szolgáltatott és a beoltott alanyokat egyszerre több SARS-CoV-2 variáns, a 2002-es SARS-CoV-1 és egyéb, közeli rokon koronavírusok ellen is megvédte, amelyek köreiből akár a jövő járványai is kikerülhetnek.
Összefoglalója szerint a mostani fejlesztéshez és egy pánkoronavírus-vakcina létjogosultságához is egy korábbi megfigyelés vezetett el: a kutatók a SARS-járvány után találtak egy felgyógyult beteget, akinek a vérében speciális antitesteket azonosítottak. Ezek nemcsak a SARS-vírust voltak képesek megkötni és semlegesíteni, hanem más, rokon koronavírusokat is.
„A vírus tüskefehérjéje egy nagyon összetett, viszonylag nagy méretű fehérje. A sejtekhez való tényleges kötődésben ennek csupán egy része játszik szerepet, az úgynevezett receptorkötő domén (RBD). Az említett beteg véréből kimutatott, széleskörű védelmet ígérő antitestek végül rámutattak a receptorkötő domén gyenge pontjára. Létezik ugyanis egy kifejezett pont a fehérjén belül, amelyre a termelődött antitestek hatékony neutralizáló (semlegesítő, a testi sejtekhez való kötődést megakadályozó) hatást fejtenek ki. Méghozzá széleskörűen, azaz az ilyen antitestek nem csupán a SARS-CoV-2 ellen képesek védelmet nyújtani, hanem bekötődnek és neutralizálnak más, rokon koronavírusokat is, és ami jelenleg a legfontosabb: az összes vizsgált SARS-CoV-2 variánst is” – írta Kemenesi.
„A kutatók ezt a receptorkötő domént kötötték több példányban egy nanorészecske felszínére, megfelelő szerkezetben. Az így beoltott állatok 100%-os védelmet nyertek a SARS-CoV-2 fertőzés ellen, a brit, dél-afrikai és brazíliai variáns és más, közeli rokon koronavírusok (SARS-szerű bétakoronavírusok) ellen is.”
Barton F. Haynes, a Duke Human Vaccine Institute igazgatója szerint még tavaly tavasszal kezdték a munkát, és mivel az mRNS-alapú vakcinákat – mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagát – akkor már javában fejlesztették, az ő céljuk az volt, hogy megtalálják a módját, hogy ezek a vakcinák a majdan megjelenő variánsok ellen is hatásosak maradjanak.
Mivel az elmúlt 20 évben ez a mostani a harmadik koronavírus-járvány, amely az emberiséget érte, Kemenesi szerint egy pánkoronavírus-vakcina kifejlesztése igazi tudományos áttörésnek számít a koronavírusok elleni védekezésben.
„Természetesen a tudomány már jóval a járvány előtt foglalkozott a témával, és az elmúlt évtizedek nagyszerű tudományos eredményei most egy új irányt hozhatnak a koronavírusok elleni hosszútávú harcban”
– írta Kemenesi.
