A demokrácia és a politikai szabadságjogok helyzetét monitorozó Freedom House legújabb jelentésében az áll, hogy Magyarország rontott a médiafüggetlenség területére vonatkozó mutatóján. Így hazánk 3,68-as összesített mutatóval rendelkezik, ami további romlás a magyar demokrácia állapotában – derül ki a 444.hu szemlézte friss jelentésből.
Ez azt is jelenti, hogy a demokratikus normák terén nem csupán a régiónkba tartozó visegrádi országok, hanem már több balkáni állam, Bulgária (4,50), Románia (4,36), Észak-Macedónia (3,82), Albánia (3,75) és Szerbia (3,79) is kedvezőbb mutatóval rendelkezik, mint Magyarország.
A nonprofit civil szervezet értelmezésében Magyarország 2019-ben már átkerült a demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, ami praktikusan azt jelenti, hogy tartanak az országban ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek emiatt. A jelentés újdonsága, hogy mostanra már ez a fajta berendezkedés vált dominánssá a régiónkban a hagyományos demokrácia helyett.
A jelentés megállapítása szerint a hibrid rezsimek sorát olyan demokráciákban megválasztott vezetők gyarapítják, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták elkötelezettségüket a demokratikus elvek iránt; példaként pedig Orbán Viktor nevét említik. Hozzáfűzik, hogy a kormányfő ugyan a látszat kedvéért engedte, hogy versengő választásokat tartsanak április 3-án, de pártjával, a Fidesszel a teljes államapparátust – a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt – az ellenzékkel szembeni harc szolgálatába állította; a szavazás tehát nem volt sem szabad, sem igazságos. A továbbiakban pedig kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait – vetítik előre.
A Freedom House hat kategóriában vizsgálja az egyes országokat:
- a demokratikus kormányzás gyakorlata,
- a választási rendszer,
- a civil társadalom állapota,
- a független média helyzete,
- az önkormányzatok mozgástere és
- az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.
