Októberben 4 százalékpontos lett az ellenzéki pártok közös listájának előnye a Fidesz listájával szemben – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Telex ismertetett.
Az adatok alapján az ellenzéki előválasztás kibillentette az egyensúlyi helyzetből a két politikai tömböt. Az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos volt az ellenzék előnye, amelyet a Závecz szerint lényegében döntetlennek lehet nevezni. Októberben viszont már érzékelhető, 4 százalékpontos lett a különbség. Szeptemberben a választókorú népesség 38 százaléka támogatta az ellenzéket, ezúttal 39 százalék. A kormánypártok a múlt hónapban 37 százalékon álltak, most 35 százalék a támogatottságuk.
A lakóhely típusa és az iskolai végzettség az a két szociológiai tényező, amelyek leginkább meghatározzák az erőviszonyokat:
- A fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja.
- A megyeszékhelyek kategóriájában jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék.
- A többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz-KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll.
- A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól.
- Az alapfokú végzettségűek, valamint a szakmunkás képzettségűek csoportjaiban szoros a verseny a két politikai tömb között: a Fidesz 39 illetve 37 százalékos, az ellenzék 36 illetve 38.
- Az érettségizetteknél az ellenzék vezet 40-33-ra, a diplomásoknál még inkább: 44-30-ra.
- A kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb az aktivitása, mint az ellenzékieké (60%-56%), ezért a választáson részvételüket biztosra ígérő és már elköteleződött szavazók csoportjában kiélezett a versengés: az ellenzék 50, a kormánypártok 48 százalékot érnek el.
Ugyanakkor az előválasztás a pártok erőviszonyait már nem forgatta fel, csak kisebb változások történtek. A kormánypártot a választókorú népesség 34 százaléka támogatja, míg az ellenzéki pártok közül a DK 13, a Jobbik 11, az MSZP pedig 6 százalékon áll.
