A KSH legutóbbi adatközlése szerint a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ráadásul ez az arány a tavaszi, nyári időszakok kivételével folyamatosan növekszik – írja a Népszava.
Bár a teljes munkavállaló népesség körében bővül a foglalkoztatottság, az érintett korosztályban való csökkenést két dologgal magyarázzák. Az egyik, hogy a fiatalok könnyebben hagyják ott a munkahelyüket, így ideiglenesen kiesnek a munkából. A másik pedig, hogy a cégek a leépítések során elsőként a határozott idejű vagy a cégnél nem régóta dolgozó munkavállalóktól válnak meg, akiknek kevesebb végkielégítést kell fizetniük.
A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör egyik kutatásából az derült ki, hogy egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja különösebben a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy annál hosszabb időszak viszont igen, különösen, ha közmunkás is volt – utóbbi feltételezhetően azért, mert a közmunkások a cégek szemében leértékelt munkavállalókként jelennek meg.
A lap felhívja a figyelmet Balázs Judith és Erdélyi Levente, a Magyar Nemzeti Bank két szakértőjének a Portfolión múlt héten megjelent írására, mely szerint az állástalan fiatalok számának emelkedése a gazdasági válság egyik első jele lehet. Az MNB szakértői emlékeztetnek: a legutóbbi válság tapasztalatai is azt mutatták, hogy amikor elkezd romlani a gazdasági helyzet, az hamar megmutatkozik a fiatalok munkanélküliségi adatain.
