Az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése elismeri, hogy Magyarország ugyan számos reformot hajtott végre az igazságszolgáltatásban és a korrupcióellenes küzdelemben, ám számos komoly hiányosságra is felhívja a figyelmet. Utóbbiak közé tartoznak például a hatalomhoz közelállók korrupciógyanús ügyei, a párt- és kampányfinanszírozás, a közmédia helyzete és az állami reklámköltések.
A Bizottság szerdán publikált éves jelentése már a negyedik, és ezt mind a 27 tagállamban kiadták. Ebben a legutóbbi jelentés tavaly júliusi közzététele óta bekövetkezett fejleményeket értékelték, valamint ismét konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a tagországok számára. Az általuk vizsgált négy fő területet a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, a korrupcióellenes keretek, a médiapluralizmus, továbbá egyéb intézményi fékek és ellensúlyok képezték.
Mint megállapították, egyes uniós tagállamokban „továbbra is fennállnak jogállamisággal kapcsolatos aggályok”, ugyanakkor a jelentés a reformok fő hajtóerejévé vált: a tagországok a tavalyi ajánlások 65 százalékát részben vagy teljes egészében teljesítették.
Magyarország kapcsán az igazságszolgáltatás tekintetében kiemelték, hogy a kormány számos reformot hajtott végre. Az erőegyensúly jegyében nőtt az Országos Bírói Tanács szerepe, a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó új szabályok pedig átláthatóbbá teszik a működését és csökkentik a politikai beavatkozás esélyét. Alsóbb fokon viszont továbbra is aggodalomra ad okot az átláthatóság hiánya az ügyelosztási rendet tekintve.
A több mint 40 oldalas jelentés azt is elismerte, hogy Magyarország „számos fontos korrupcióellenes reformot” hajtott végre, válaszul a tavaly indult és jelentős uniós pénzek felfüggesztésével járó jogállamisági (kondicionalitási) mechanizmusra. Ide tartozik az új, 2023-2025 közötti Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia előkészítése, az uniós pénzek megfelelő elköltését ellenőrző Integritás Hatóság felállítása, illetve egyes korrupciógyanús esetek kivizsgálásának elutasítását jelentő ügyészi döntések felülvizsgálatának lehetősége a bíróságok által.
Ugyanakkor a jelentés alapján komoly aggodalomra ad okot, hogy – bár bizonyos ügyek eljutottak a vádemelésig és az ítéletig –
a magasrangú tisztviselőkre és belső köreikre vonatkozó korrupciós vádakat továbbra sem vizsgálják ki megfelelő számban.
Kifogásolják azt is, hogy a lobbitevékenység szabályozását tekintve semmiféle előrelépés nem történt, valamint továbbra is hiányosságok vannak a pártok és kampányaik finanszírozását tekintve.
Az Európai Tanács már számos uniós program esetében felfüggesztette a pénzek kifizetését, amíg a kormány nem ültet át a gyakorlatba újabb korrupcióellenes lépéseket
– jegyezték meg.
A Bizottság szerint ezenfelül „a médiapluralizmussal kapcsolatos kihívások” terén sem történt előrelépés.
Így továbbra is kétely övezi a magyar médiahatóság működésének függetlenségét, valamint a közmédia „szerkesztői és pénzügyi függetlenségét”. Emellett nem történtek intézkedések és nem születtek tervek az állami reklámköltések médián belüli csatornázásának szabályozására sem.
Kifejtették azt is, hogy fizikai támadás nem éri az újságírókat, lejárató kampányok vannak, valamint komoly aggodalomra ad okot, hogy egyes oknyomozó újságírók és médiában dolgozó személyek ellen kémprogramokat vetnek be.
Magyarországon a jogbiztonságot aláássa a kiszámíthatatlan szabályozói környezet, valamint a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításával járó kormányzati jogkörök kiterjedt és meghosszabbított használata
– írták, a rendeleti kormányzásra utalva.
A fent kifogásolt valamennyi probléma orvoslására konkrét ajánlásokat is megfogalmaztak a most közzétett jelentésben.
