Tanári pályája során rengeteget kutatott Rozsnyai János, így talált ,,holt lelkeket”, már elhunyt emberek írásait, gondolatait, majd az összegyűlt anyagok után kezdett el írni, életet lehelni az emlékekbe. A makói íróval munkásságáról és legújabb könyvéről beszélgettünk.
A maroslelei kezdetek
Az író első munkái Marosleléhez köthetőek, ott tanított évtizedekig. Először a falu történetét kutatva adott be egy pályázatot, amivel egyből harmadik helyezést ért el. Ezt követően a falu monográfiájáról szóló könyv szerkesztésében segédkezett, ami a mai napig Maroslele történetének alapvetése. Később tananyagokat is digitalizáltak a településen.
Csábítás
– Csábítást éreztem, hogy szépirodalom-szerűen dolgozzak fel különböző témákat – fogalmazott Rozsnyai. 1999-ben jelent meg a Maros-parti mesék című novellája, amiben megtörtént, hallott történeteket olvashatunk, más nevű szereplőkkel, de az igazsághoz közel állóan.
A nyugdíjazást követően kezdett el komolyabban írni. – Nem tudtam otthon ülni és nézni a tévét, vagy kertészkedni, úgy éreztem, hogy többre vagyok hivatva ennél – mesélte. Ekkor írt három kisregényt, majd következett 2013-ban A táltos keresztje.
A kőkereszt
A könyv ötletét adó jelkép Apátfalva, Csanádpalota és Királyhegyes között fekszik, a származásáról nem tudni semmit, de az bizonyos, hogy egykoron sokkal magasabb volt, mára megsüllyedt, legközelebb pedig a déli Kárpátokon vagy az Alpokban van hasonló fajtájú kő. A táltos keresztje II. András király keresztes hadjáratával indul, ahol egy bűnös fiatalember komoly jellemfejlődésen megy keresztül rengeteg kaland és izgalom után.
A betyárját!
Az író legújabb munkája a Betyárkaland. Ebben a nagylelei tanítót azzal bízzák meg, hogy szállítson el egy betyárt Makóra szekéren, ám az út során az megszökik tőle. Ezt követően a nádasban, mocsarak között összeütközésbe kerül másokkal és kezdődik a kaland.
Vissza a kőkorba
Kiadásra vár az Istenasszony sírja, mely az újkőkorban játszódik. Az író egy fazekas fiú munkáin keresztül mutatja be ezt az ismeretlen kort, ahol már létezik a kerék, kenukat használnak, tehát találékony emberek élnek.
