Nagyér visszakaphatja a Rákosi diktatúra előtti elnevezését, a Nagymajláthot – ha a lakók is úgy döntenek.
Nagyér hajdan Csanád Vármegyéhez tartozott és már a középkorban is volt itt lakott település, melyet Székegyházának hívtak. A török pusztította el, az újra benépesítésre az 1820-1840-es évekig várni kellett. Dohánytermesztőket telepítettek ide, először 40, majd 70 családot. Erről 1843-ban tesz írásos feljegyzés több levéltári irat is. Gróf Majláth György főszolgabíró tulajdonát képezte a település teljes jelenlegi közigazgatási területe – olvasható a település weboldalán.
A dohány mellett párhuzamosan a gabonafélék termesztésével is elkezdtek foglalkozni, sőt egy téglagyár, egy gőzmalom és két mészárszék kezdte meg működését. Tökéletes harmóniában épült a gazdaság és a kereskedelem. Közvetlen kapcsolat volt Arad és Nagymajláth között. Az első háború, Trianon, majd a második világháború végleg megpecsételte a település sorsát. Az akkor közel 1400 főre duzzadt pezsgő település elindult a szétesés felé.
1952 július 1-jén Nagymajláthból Nagyér lett. A Délmagyarország cikke szerint a nagyéri képviselő-testület idén névszavazásra bocsátja a kérdést, visszavegye-e település a régi, kommunista időszak előtti nevét.
(Fotó: archív)
