Felszólítja a kormány a Jobbik arra, hogy tisztázza az uniós források szabálytalan felhasználása miatti százmilliárdos korrekció körülményeit. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője több kérdést címzett a részleteket titkoló kormánynak, arra vár válasz, hogy milyen projektek miatt kell a magyar adófizetőknek mélyen a zsebükbe nyúlnia, hogy az ország lehívhassa a pályázati pénzeket.
Még mindig sok a kérdőjel az egyes számítások szerint 500-700 milliárd forintos uniós korrekcióval kapcsolatban, amiről az Európai Bizottság az EU-s forrásokból finanszírozott program körül tapasztalt szabálytalanságok miatt döntött. Egyelőre a kormány nem közölte, hogy pontosan melyek voltak a kifogásolt programok és mennyi a korrekció tényleges értéke.
Számoljanak el azokkal a tíz- és százmilliárdokkal, amelyeket a magyar adófizetők az ő őrültségük, az ő korrupciós csatornáik áraként kell megfizessenek most.
– mondta a Jobbik politikusa. Z. Kárpát Dániel többek arra vár választ a kormánytól, hogy miért nem vállalták a kifogásolt projektek részletes vizsgálatát, helyette miért mentek bele abba, hogy Magyarországra 10%-os átalánykorrekciót szabjanak ki. Azt mondta:
Feltételezhetően olyan programokról van szó, ahol korrupciós árnyak vetülnek az uniós pénzek felhasználására.
Arra emlékeztetett, hogy a hét elején hiába kérdezte a korrekcióról a miniszterelnököt, akkor Orbán Viktor arról beszélt, hogy nem jelent büntetést a brüsszeli döntés, azt viszont nem mondta el, hogy mennyi pénzről van szó.
Az ellenzéki politikus azt mondta, a büntetés mértékével több beruházást kell elvégezni, hogy a teljes, Magyarországnak járó forrástömeg lehívható legyen, ugyanakkor az ehhez szükséges pluszpénzt az adófizetőknek kell majd előteremteni.
Elegünk van Orbán Viktorék feltételezhető jóbarátainak zenélő tehenészeteiből, ezeket nem akarjuk uniós pénzekből finanszírozni.
Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy nemcsak a Fidesz, hanem az elmúlt harminc év rossz közpénzfelhasználási gyakorlatával szeretnének leszámolni, de addig, ameddig ez nem történik meg, választ várnak arra, hogy:
- Mekkora az a bírságtétel, amit most az adófizetők pótolnak ki az Orbán-kormány hibái és feltételezhető bűnei miatt?
- Milyen ügyek, milyen szerződések miatt vállalták be az átalánykorrekciót?
- Kik voltak a kedvezményezettjei ezeknek az uniós beruházásoknak?
- Hogy fordulhat elő, hogy az Európai Bizottság által kifogásolt 30 projektből 8 Magyarországon van?
Még mindig nem tudni, hogy mennyi pénzről van szó
Az Európai Bizottság több olyan uniós projekttel kapcsolatos számlát sem fogadott el az Orbán-kormánytól, amelyet a már megvalósult beruházások után kívánt behajtani. A kabinet a számlák tételes átvizsgálása helyett átalánybírságot vállalt.
A portfolio.hu az EB válasza alapján úgy számolt november közepén, hogy 590 milliárd forintnyi uniós forrás érintett a korrekcióban. Az oldal Jávor Benedek volt EP-képviselőre hivatkozva azt írta, hogy a már leszerződött uniós támogatásokra vonatkozik a 10%-os átalány, ami 5600 milliárd forint, és ehhez jön hozzá még a vízügyi keretközbeszerzés és a területfejlesztési program forráselosztása miatti korrekció.
(alfahir.hu)
