Makó város megbecsült nyugalmazott pedagógusa, Erdei Gáborné Sipos Ágnes évtizedek óta a népművészet megszállottja és képviselője volt. A szomorú hírt a József Attila Múzeum jelentette be szerdán.
Több generáció nőtt fel a keze alatt, akikkel megismertette vidékünk jellegzetes hímző- és szövőtechnikáját, azok motívumkincsét, formavilágát. Áldozatos munkáját mindig csöndben és nagy alázattal végezte. A hímzésminták felgyűjtésével értékmegőrző munkát végzett. A 21. századunkra a fehér hímzést készítők és e mintákat feldolgozó, varró asszonyok száma lecsökkent, kevés jó mestert találunk országszerte. Éppen ezért oly becsülendő és értékes Erdei Gáborné népi iparművész munkássága.
Számos nemzetközi, országos, megyei és kistérségi kiállításon vett részt, több önálló kiállítása volt. 1991 óta díszítőművészeti szakkört vezetett. Fő tevékenységük a dél-alföldi fehérhímzések feldolgozása, melynek mintakincsét Makón és a környező községekben – főleg Apátfalván és Magyarcsanádon – gyűjtötték össze. 1998-ra elkészült a Makó és vidéke fehérhímzéseit bemutató mintagyűjtemény, melyet évekig rajzolt.
Munkái 82 nemzetközi, országos, megyei és kistérségi kiállításon vettek részt és 23 önálló kiállításuk volt – Makón, Szegeden, Maroslelén, Földeákon, Csanádpalotán, Nagylakon és Erdélyben: Marosvásárhelyen és Mezőfelén. Külföldre is eljutottak munkáik: USA Ohio állam, Németország, Olaszország, Lengyelország Szlovákia, Franciaország és Finnország.
1987 óta vezetett gyerekeknek népi kézműves szakkört. 1996 óta a nyári szünetben népi kézműves alkotótábort szervezett, ahol az elmúlt több mint 20 évben sok-sok gyermek tanulhatta meg a tárgyalkotó népi kézművesség néhány ágának alapjait. Nyugdíjba vonulásával egy időben házában kiállító termet és alkotóműhelyt alakított ki önerőből – erről beszámoltunk a Makói Csípősön is.
Rendszeresen tartott foglalkozásokat a Szivárványon túl Alapítvány speciális nevelési igényű, fejlesztésre szoruló gyermekeknek és szüleiknek díjmentesen. Munkásságával, tehetségével a mesterségének egyik legelismertebb alakjává vált a Szeged környéki nagy tájon – fogalmazott oldalán a makói múzeum.
