A 444.hu állítása szerint birtkokukba jutott a feltételességi mechanizmus elindításáról szóló levél, amelyben az Európai Bizottság (EB) 50 oldalon keresztül fejti ki, hogy a magyar államot pénzvesztéssel fenyegető eljárás több mint tíz éve megoldatlan problémák miatt indult, és hogy miért látják bizonyítottnak a pénzvesztést és a jogállamiság sérelmét Magyarországon.
A portál szerint a levélből kiderül, hogy az EB szerint Magyarországon nem kezelik felelősen az EU pénzét, mert:
- a közbeszerzési rendszer lehetőséget ad csalásokra;
- a pályázati rendszerrel vissza lehet élni, és sok statisztikai adat arra utal, hogy vissza is élnek vele;
- az ügyészség átláthatatlanul zár le vádemelés nélkül korrupciós nyomozásokat, vagy éppen el sem indítja ezeket;
- a bíróságok feletti politikai nyomás tovább rontja az esélyét, hogy felderítsék a korrupciót.
Ezen kívül a levélben felsorolják, hogy 2007 óta milyen vizsgálatok és eljárások indultak az Európai Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál a problémák orvosolására, amelyek nem jártak sikerrel.
Kiemelik, hogy sok esetben a közbeszerzésekre csak egyetlen cég jelentkezik és az EU-s pénzeket érintő közbeszerzések 39 százalékánál fordult ez a helyzet elő. Itt arra is felhívja a figyelmet az EB, hogy a magyar kormány statisztikái nem egyezik az övekkel, hiszen a kormány szerint csak az uniós forrásokat érintő pályázatok 19 százalékánál fordult elő, hogy nem volt verseny, ám ezt egyáltalán nem tartják megalapozottnak. Ezen felül az uniós pályázatokat elbíráló hatóságok munkáját is kritizálja az EB, mert, mint írják, a minisztériumi szervezeteknek a munkatársai felkészületlenek, és sok esetben hanyagul ellenőrzik az EU-s kifizetéseket.
Hangsúlyozzák a Korrupciókutató Központ Budapest statisztikájának azon részét, hogy milyen nagy arányban nyertek Fidesz-közeli cégek EU-s közbeszerzéseket a tízes években.
A levél kitér a keretszerződések alapján adott megrendelésekre is, amelyek között sok a gyanús megbízás, amelyek súlyos visszaélésekhez vezethetnek. Az építőipari, csatornázási, vasútépítési, árvízvédelmi, továbbá a turizmussal összefüggő pályázatok esetén különösen sok korrupcióra utaló eset merült fel, ahogyan az IT- illetve kommunikációs szolgáltatások állami vásárlásaira is – olvasható a cikkben. A levél itt említi a miniszterelnök vejéhez köthető Elios ügyet is.
Az Európai Bizottságban úgy látják, hogy a magyar ügyészség túl hierarchizált, és nem világos, hogy mi alapján adnak ki egyes nyomozásokat, és hogyan döntenek ezek leállításáról.
Szerintük Polt Péter segítségével a kormány képes befolyásolni a bűnügyi eljárásokat, valamint politikai nyomást képes helyezni a bírákra is, akiket az akaratuk ellenére átvezényelhetnek másik településre dolgozni.
Az állami földek árverései sok esetben szabálytalanok lehettek, és olyanok juthattak termőföldhöz – így EU-s támogatásokhoz –, akik még a magyarországi kritériumoknak sem feleltek volna meg. Az EB szerint visszaélésre ad lehetőséget a vagyonkezelő közalapítványok szabályozása is, mert az állami és a magánvagyon nincs megfelelően szétválasztva, ennek köszönhetően pedig uniós források tűnhetnek el ellenőrizetlenül – például a kiszervezett egyetemeken keresztül.
A bizottság szerint ezek rendszerszintű problémák, amik konkrét pénzügyi veszteséget okoznak az Európai Uniónak, mivel ha nincs valós verseny, akkor a túlárazott projektekre költik el a közös uniós vagyont.
Nincs még egy ország az Unióban, amelyiknek olyan elavult és gyenge lenne a korrupció-ellenes stratégiája, mint Magyarországé
– foglalja össze a 444.hu, hozzáteszik, hogy ez az első az EU történetében, hogy elindították ezt az eljárást.
